Magyar katonák egy német katonával az orosz hadműveleti területen, 1942. (Forrás: Fortepan, 6424) A második világháborút megélt polgári lakosság emlékezetének is fontos része a „front” vagy „ostrom” idején harácsoló katonák látványa és az ebből fakadó egzisztenciális kiszolgáltatottság. „Annak lehetőségével is számolni kell, hogy a jelen háborúban, amelyben a nemzet közi (sic!) jogott (sic!) magára nézve kötelezőnek egyá[l]talában nem tartja, egyes parancsnokok megtorlásképpen kivételesen harácsolást fognak engedélyezni s ennek során jut egyesek birtokába a főként zsidó vagy kom[m]unisták tulajdonát képező valamely értékesebb ingóság is”. (HL II. 1453. 15. dob. A 2. hadsereg I.c osztály hadi

We wish to focus on science and society in the later stages of WW1 and the longer-term consequences of conflict into the 1920s. Topics of interest include how international scientific relationships, both personal and institutional, reasserted themselves – or perished – after the Great War. Papers that reflect upon how European and other scientific academies acted to reunite, or divide, common activities along national lines would be welcome; we are also interested in war-related social change, notably how women in science and engineering fared in the post-War landscape. The conference is the third and final event in a series organised by the Leopoldina Academy, the Académie des Sciences and

Portékáikat áruló asszonyok és magyar katonák az alekszejevkai piacon (Fortepan 43143, id. Konok Tamás fényképe) A hadseregek és a polgári lakosság kapcsolatrendszerének talán legkényesebb problémája a katonák és a hadműveleti területen élő nők szerelmi és szexuális kapcsolatának kérdése. A polgári normák megingása, a fegyverrel rendelkező, s a harcok során brutalizálódó katonák és az egzisztenciálisan kiszolgáltatott nők kapcsolatrendszere – egyes szerzők által csak „a férfiaknak a nők ellen viselt háborújának” nevezett jelenség – a háborús emlékezet leginkább tabusított élményévé és traumájává vált. Tanulmányomban rövid adalékot kívánok szolgáltatni a magyar katonák és a női polgári lakoss

We intend to bring together an international group of 20 to 30 graduate students working on military, cultural, social, and environmental history of the First World War from 2nd to 7th July 2018. Over the course of the week, they will have opportunity to get to know each other, but also a wide range of internationally recognized academic experts. Guided tours on excursions to French and Belgian sites are an integral part of the program and will enrich the participants' experience. Advanced masters students and doctoral students can apply to the summer school. Research themes directly related to the school's theme or showing how their research is linked to it will be prioritized, but all mast

This programme is an intensive ten-day residential course designed to broaden and deepen the background of PhD students early career academics, and established faculty working in Holocaust studies and related fields. It is open to PhD students who are currently enrolled full- or part-time in programmes, and full- or part-time academic staff. We invite applications from a wide variety of disciplines and all intellectual fields related to Holocaust Studies. Please note that the entire programme will be conducted in English. Fellowships are available for up to nineteen applicants, each of whom will receive single room accommodation, board, and tuition during the programme (Fellowships do not,

(Szovjet civilek kivégzése 1941-ben. Fotó forrása: USHMM/NARA) A magyar történettudomány több alkalommal is vizsgálta azt a kérdést, hogy a korabeli magyar társadalom és döntéshozók milyen tudásszinttel rendelkeztek a holokausztról. Tanulmányomban ehhez a vizsgálatokhoz adalékokat nyújtva azt mutatom be – a polgári szervek jelentései alapján –, hogy a magyar politikai elit mennyit tudhatott a megszállt területeken történő tömeggyilkosságokról. Témám kifejtését megelőzően három megszorítással kell élnem. Egyrészt vizsgálatom körébe csupán a polgári kormányszervek anyagában megjelenő információkat vontam be, a katonai szervek iratait – ezúttal – figyelmen kívül hagytam. Másrészt a terjedelmi k

(Részlet a filmből) Bödők Gergely Film és emlékezet Az első filmen rögzített háború még nem a Nagy Háború, hanem az 1899–1902-es angol-búr konfliktus volt. Ugyanakkor az állami propaganda a filmeknek – a szórakoztatáson túl – a tömegek meggyőzésében játszott meghatározó szerepét az első világháború alatt ismerte fel és járatta először csúcsra. Ettől fogva a fronthelyszínekre kalauzoló felvételek a filmhíradók elmaradhatatlan kellékei lettek, ilyeneket pedig levetítettek a „rendes mozifilmek” előtt is – rendszerint „kiegészítő műsorok” formájában; de előfordult, hogy fikciós filmekben is használtak fel egykorú mozgóképes riportokat. Kihasználva a viharos gyorsasággal népszerűvé vált mozik sik

(Kép egy korabeli újságcikkből) A 20. századi magyar történelem más eseményeihez vagy szereplőihez hasonlóan a Tanácsköztársaság emlékezete is szorosan függött a korszakonként eltérő hivatalos történetírás „elvárt” értelmezési sémáitól. Ezért attól függően, hogy az adott „emlékező” hogyan viszonyult magához a proletárdiktatúrához, a Tanácsköztársaság terrorista jellegű fegyveres alakulatainak – köztük a Lenin-fiúk tevékenységének – értékelése is széles skálán mozgott. Ez a változó „perspektíva” eredményezte a szélsőségesen negatív, vagy ellenkezőleg, a kritikátlanul pozitív értékeléseket. Tanulmányomban egyfelől arra a kérdésre keresem a választ, hogyan alakult ez az emlékezet a diktatúra bu

(Forrás: Budapest Főváros Levéltára, Fotótár) A milleniumi kiállítás mellett, egy elkerített parkrészletben a rendezőség kialakított egy mulatónegyedet is, és a szórakoztatóhelyekkel telezsúfolt területet ,,Ős Budavára” névre keresztelték. Mielőtt a nagyközönség is birtokba vehette volna az új mulatságok színhelyét, az érintett szervezők a háttérben több tárgyalást is lefolytattak. A középkori épületeket felidéző ,,mulatókombinát” ötlete dr. Bossányi Iván ügyvéd fejéből pattant ki, aki 1895. január 11-én szerződést kötött az egyre kevesebb látogatót vonzó Állat és Növényhonosító Társasággal vagyis az Állatkerttel, hogy biztosítson helyet a jövendőbeli mulatságok számára. Ezt követően a befo

(Kép forrása: EHRI) Jelentkezés és további információ itt.

(Az Észak-Erdélybe bevonuló csapatok számára épített díszkapu, háttérben a katolikus templom, Vállaj község, 1940. Forrás: Fortepan, id. Konok Tamás) A tanulmány az 1940 őszi észak-erdélyi sajtóviszonyok átalakulását kíséri nyomon, illetve az e mögött meghúzódó célokat igyekszik feltárni. A Magyarországhoz visszacsatolt terület sajtóéletére nem csak az ott is hatályossá vált zsidótörvények voltak hatással: a kormány igyekezett beszüntetni a nem magyar nyelvű, illetve az ellenzékinek minősített lapokat is. Ez az írás egy konkrét eseten keresztül azt mutatja be, hogy a helyi magyar elit miként játszotta ki e rendelkezéseket, illetve hogyan biztosította érdekeit, adott esetben kiszorítva a magy

(Magyar deportáltak várnak a kivégzésükre Kamenyec-Podolszkij külterületén, 1941. augusztus 27-28. Forrás: USHMM, Svéd Iván tulajdona) Am 10. Juli 1941, kaum drei Wochen nach dem deutschen Überfall auf die Sowjetunion, eroberte und besetzte das mit Nazi-Deutschland verbündete Ungarn Kamenez-Podolsk. Wenige Tage übernahm die deutsche Militärverwaltung die Herrschaft über die Stadt und Region in der Westukraine. Unterdessen, vom 15. Juli an, wies die ungarische Regierung etwa 20.000 Jüdinnen und Juden aus Ungarn und der von Ungarn 1939 wieder ins Staatsgebiet eingegliederten Region Unterkarpaten (auch Ruthenien; ungarisch: Kárpátalja; ukrainisch: Карпатська Україна) ins angrenzende Ostgalizien

(Csoportkép magyar katonákról 1914-ben. Forrás: Fortepan, Fábián Sámuel tulajdona) Az első világháború kutatása a centenárium eddig eltelt időszakában új lendületet kapott. Számos konferencia, tanulmánykötet és önálló munka foglalkozott új megközelítésben a háború előzményeivel, eseménytörténetével és következményeivel katonai, gazdasági, valamint politika- és társadalomtörténeti vonatkozásban is. A hadszíntér mellett a hátország szerepének és feladatainak a vizsgálata az utóbbi időben ugyan előtérbe került, mégis az olyan jellegű kutatások, amelyek egy szűkebb régió háborús mikrotörténetére fókuszálnak, még váratnak magukra. Az általam vizsgált Bereg és Ung vármegyék ezekben az években nem