The chief aim of the research is to explore how Hungarian historical studies have dealt with the genocide committed against Hungarian Jews during the Second World War. More specifically, the manuscript under preparation shall address the following questions: What have been the main directions of Holocaust research over the past three-quarters of a century and who have been their main representatives? What were the main characteristics of the various historians’ discourses? More particularly, what approaches have been used by historians researching the subject in Hungary and abroad, what sources have they drawn on, and what specific interpretations have they provided? To what extent did 1989
A magyar holokauszt historiográfiája munkacímű kutatóprojekt azt vizsgálja, hogy mit kezdett a magyar történettudomány a magyar zsidók ellen a második világháború idején elkövetett népirtással. A projekt vizsgálja a magyar holokauszt historiográfiájának eltérő irányait és különböző periódusait, valamint figyelembe veszi a nemzetközi dimenziókat is, hogy megvilágítsa miként tárgyalta a magyar történetírás a huszadik századi történelmünk egyik kulcstémáját 1945-től napjainkig. Ennél konkrétabban az alábbi kérdésekre keressük a választ: Mik voltak a kutatás legfőbb irányai az elmúlt háromnegyed évszázad során és kik nevezhetők ezen irányok legfőbb képviselőinek? Mik jellemezték a holoka
TolnaiViláglapja, 1929. június 26. Hogyan tekintsünk száz év távlatából Héjjas Iván különítményparancsnokra, a nyugat-magyarországi felkelés egyik vezetőjére, rongyos gárdistára, „ébredő” magyarra, és nemzetgyűlési képviselőre? A magyar történelem egyik elfeledett legendás alakja, vagy tömeggyilkosságok felbujtója? A cikk elolvasható az index-en.
2018. október 18-án a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán rendezte meg az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium a Sztojka Sándor munkácsi görögkatolikus püspök életének és munkásságának emléket állító emlékkonferenciát. Az eseményre az immár hatodik alkalommal megrendezésre kerülő Görögkatolikus Egyháztörténeti Konferencia keretében került sor. A konferencián előadott intézetünk kutatója Kosztyó Gyula, aki Kárpátalja Magyarországhoz történő visszacsatolásától a püspök haláláig tartó időszakot fogta át. Először az egymást követő magyar kormányzatok és Sztojka Sándor püspök konstruktív együttműködését mutatta be, majd rátért azon konfliktusos helyzetekre és okaira
2018. szeptember 28-án Bödők Gergely sikeresen megvédte doktori disszertációját az Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskola nyilvános doktori védésén. Témavezetője Romsics Ignác (az MTA rendes tagja), a bírálók Vörös Boldizsár (a történelemtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, MTA BTK Történettudományi Intézet) és Szarka László (a történelemtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, MTA BTK Történettudományi Intézet) voltak. A doktori tézisek és a disszertáció elolvasható itt.
1941 és 1944 között több százezer magyar katona fordult meg a szovjet területeken. A véres küzdelmeken túl a kivonuló honvédek és tisztek számára ismeretlen, új tapasztalatokkal szolgált a keleti front. Az elsődleges élményt maga a háború jelentette, amely nem csupán a sorozott, tartalékos és póttartalékos állomány jelentős hányada számára jelentett újdonságot, hanem a hivatásos állomány döntő része is csupán a területi revíziókat végrehajtó „virágos bevonulások” révén találkozott vele. Emellett viszont olyan területeken szolgáltak, lakosságát, társadalmát legfeljebb leírások alapján ismerhették. Úton a frontra A 2. hadsereg katonái akkor szembesültek először a háborús viszonyokkal, amikor 1
