Vajon a Tanácsköztársaság mire és hogyan használta Budapest utcáit, köztereit és parkjait? Milyen tömegrendezvényeket szerveztek, milyen szerepet szántak a Városligetben található intézményeknek? Sor került-e vajon a városligeti szórakoztatóipar államosítására? A Kodály körönd, 1919. május 1-i felvonulás (Forrás: Fortepan, 131383, Marics Zoltán) Kijelenthető, hogy az 1919-es kommunista berendezkedés teljes mértékben kihasználta a szabadterek adta lehetőségeket. Rövid, mindössze négy és fél hónapos regnálása alatt kilenc alkalommal – fennállása minden második hétvégéjén – sor került a főváros köztereit érintő tömegrendezvényekre. A „békés célú” esetekben (gyerekfürdetések, játszóterek kialakí

Megjelent a Clio Műhelytanulmányok 2019/2. száma. Somogyi László: A háborús hátország rejtett színterei. Külföldi állampolgárok és a nemzetiségi "belső ellenség" internálása az első világháborús Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében címmel. A tanulmány elolvasható és letölthető innen. fs f sf

Ha Károlyi nem írja alá a lemondó nyilatkozatát, a kommunisták akkor is átvették volna a hatalmat 100 évvel ezelőtt – mondják a Válasz Online-nak nyilatkozó fiatal történészek. A Tanácsköztársaság létrejöttében a nyugati felelősség is felvethető, a „honvédő” háborúkat újra kell értékelnünk, a vörösterror pedig valóban példátlan brutalitás volt, de a ma tudott 590-es áldozati szám túlzó, felülvizsgálata indokolt. Történelmi nagyinterjú Révész Tamással, a Trianon100 MTA-Lendület kutatócsoport munkatársával és Bödők Gergellyel. Az interjút Borbás Barna készítette. Az interjú itt olvasható. Révész Tamás és Bödők Gergely (fotó: Borbás Barna)

Milyen is volt valójában a magyar történelemben addig példátlan Tanácsköztársaság, amelynek megítélése 100 év múltán is indulatos vitákat vált ki? Erről beszélgetett Bödők Gergely, Csunderlik Péter, Hajdu Tibor a Politikatörténeti Intézet rendezvényén Romsics Gergely moderálásával. Az eseményről készült beszámoló a mandiner.hu-n olvasható. A felvételt a Politikatörténeti Intézet készítette.

Borhi Lászlónak Magyarország német megszállásának 75. évfordulójára időzített, nagy olvasottságú cikke komoly vihart kavart. Laczó Ferenc elvi alapon, Ungváry Krisztián pedig részleteiben kritizálta a szerző állításait. Gellért Ádám a szerző kulcsállításait vizsgálta meg az Indexen a vita utolsó cikkében. Borhi Lászlónak, az amerikai-magyar kapcsolatok kiváló kutatójának állítása szerint néhány hónapja olyan második világháborús amerikai hírszerzési iratok kerültek a kezébe, amelyek „egyértelműen bizonyítják”, hogy 1943 őszén Magyarország már a feltétel nélküli megadás elvét is elfogadta volna egy különbéke kedvéért, és 1944 márciusában titkos amerikai küldöttséget vártak Budapestre a különb

Bödők Gergely, Ligeti Dávid (VERITAS Intézet) és Salamon Konrád beszélgettek az M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsorában a Tanácsköztársaság kikiáltásának 100. évfordulóján.

2019. március 18-án tartottuk a Tanácsköztársaság 100 év után előadás-sorozat első eseményét a Budapest Főváros Levéltárában. Az eseményről az ujkor.hu számolt be részletesen. Révész Tamás és Gali Máté Révész Tamás Pollmann Ferenc Bödők Gergely

Bödők Gergely a Propaganda és valóság 1919 - Adalékok az első magyarországi proletárdiktatúra történetéhez c. konferencián beszél a vörös- és fehérterror egyes jellegzetességeiről. Az eseményről készült beszámoló itt olvasható.

A közelgő centenáriumra tekintettel a Clio Intézet kiemelt figyelmet fordít a Magyarországi Tanácsköztársaság történetének sokoldalú és tárgyszerű bemutatására. 2019. március közepétől a Budapest Főváros Levéltárában induló előadás-sorozatunkban a magyarországi proletárdiktatúra előzményeit és legfontosabb aspektusait mutatjuk be. E célból a hazai történettudomány korszakkal foglalkozó meghatározó kutatói tartanak összegző, problémacentrikus és értékelő előadásokat. A második előadás az 1918. október-novemberi kaotikus belpolitikai eseményeket járja körül. Előadó: Hatos Pál, történész (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) Opponens: Csunderlik Péter, történész (Politikatörténeti Intézet) Moderát

1918. október 31-én összeomlott a történelmi Magyarország, és a modern magyar történelem vette kezdetét. Milyen volt a korabeli összeomlás társadalma, elátkozott volt-e a köztársaság, továbbá megannyi kérdés és tabu a március 21-én 100 éve kikiáltott Tanácsköztársaság kapcsán. A Klub Rádió Konkrét c. műsorában Bödők Gergely (Clio Intézet) és Hatos Pál (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatóközpont, Közép-Európa Kutatóintézet) történészeket kérdezte Böcskei Balázs.

We welcome papers of at least 8.000-10.000 words based on primary archival research on the following topics to be published in Clio Research Papers: - ghettoisation and deportation in the countryside and in the annexed territories (Carpatho-Ruthenia, Northern-Transylvania) - the role of local administration in the implementation of anti-Jewis measures - the social history of the countryside in the summer of 1944 - compulsory labor service - the rescue of Jews in the countryside and Budapest - the redistribution of Jewish assets by the Sztójay-government - Arrow Cross rule in countryside and in Budapest - the history of the international and Pest ghetto (ghetto police, daily lif

A nemzetközi – és ettől nem függetlenül – a hazai történetírásban zajló szakmai viták közül az utóbbi évtizedek legnagyobb polémiái a történetírásnak a múlt megismerésében játszott szerepéről folytak. Ezek számos tanulsága közül elég arra utalnunk, hogy a múltról való ismeretünk nem állandó, épp ellenkezőleg: időről időre változik, ezt a változást pedig több körülmény is befolyásolja, alakítja. Bödők Gergely írása 1848-1849 emlékezetéről az ujszo-com-on. A történetíró értékítélete rendre függ az adott személy politikai meggyőződésétől, kulturális és szellemi horizontjától, nézőpontjától, neveltetésétől, erkölcsétől. A történeti munkák megállapításait ugyanakkor legalább ennyire befolyásolhat

A közelgő centenáriumra tekintettel a Clio Intézet kiemelt figyelmet fordít a Magyarországi Tanácsköztársaság történetének sokoldalú és tárgyszerű bemutatására. A 2019. március 18-tól induló húszrészes előadás-sorozatunkban a magyarországi proletárdiktatúra legfontosabb aspektusait járjuk körbe. E célból a hazai történettudomány korszakkal foglalkozó meghatározó alakjait kértük fel egy-egy összegző, problémacentrikus és értékelő előadás megtartására, valamint az azt követő vitán való részvételre. A tervezett témák: - az 1918. őszi események és az első magyarországi Népköztársaság időszaka, - a Magyarországi Tanácsköztársaság létrejötte, bel- és külpolitikai programja, - a párizsi békek

A dallasi University of Texas belül működő Ackerman Center for Holocaust Studies szervezésében 49. alkalommal rendezték meg az Annual Scholars’ Conference elnevezésű tudományos konferenciát. Az 1970 óta minden évben megtartott esemény fórumot biztosít az észak-amerikai holokausztkutatás legújabb eredményeinek bemutatására és megvitatására. Résztvevőinek legnagyobb túlnyomó többségét amerikai egyetemek professzorai és kutatói adják. A University of Texas holokauszt programjának alapítója és igazgatója egyébként Ozsváth Zsuzsanna, aki a konferencia végén átvehette az Eternal Flame Award kitüntetést. Gellért Ádám és Ozsváth Zsuzsanna Ebben az évben több mint 60 holokausztkutató mutatta be legf

A közelgő centenáriumra tekintettel a Clio Intézet kiemelt figyelmet fordít a Magyarországi Tanácsköztársaság történetének sokoldalú és tárgyszerű bemutatására. 2019. március közepétől a Budapest Főváros Levéltárában induló előadás-sorozatunkban a magyarországi proletárdiktatúra legfontosabb aspektusait mutatjuk be. E célból a hazai történettudomány korszakkal foglalkozó meghatározó kutatói tartanak összegző, problémacentrikus és értékelő előadásokat. Az első, bevezető előadás az Osztrák-Magyar Monarchia katonai összeomlását és az azt követő belpolitikai helyzetet járja körül. Előadó: Révész Tamás, történész (MTA Lendület – Trianon 100) Opponens: Gali Máté, történész (VERITAS Történetkuta