Kutatóink munkái, könyvajánlók, pályázati felhívások, rendezvények



Közép-Kelet Európa történelmének több évszázados alakulásában a Habsburg befolyás döntő jelentőséggel bírt. Az 1526 és 1918 között keletkezett történelmi jelentőségű iratok még ma is számos esemény kutatását helyezhetik új kontextusba. Ezeknek az archív anyagoknak a többségét Bécsben a Haus-, Hof- und Staatsarchivban, valamint az Österreichisches Staatsarchiv- und Kriegsarchivban őrzik.


Hasznos tudnivalók


Az első világháborúra irányuló kutatásom tárgyát képező magyar vonatkozású iratok nagy részét (főleg az ezredekre vonatkozóakat) az 1920-as évektől eredeti vagy másolat formájában átadták a budapesti Hadtörténelmi Levéltárnak. A császári és királyi (kaiserlich und königlich, k. u. k.) ezredeket tekintve azonban, ahol számos magyar nemzetiségű is szolgált, már nagyobb hiányosságokat lehet felfedezni. Az ezredtörténeti anyagok mellett a hadbíróságok (császári és királyi), katonai temetők, tábornoki visszaemlékezések, szerkezeti felépítések valamint a hadtápalakulatok tevékenysége részben vagy egészben csak Bécsben kutathatóak.


Az Osztrák Állami Levéltár egyik iratörző terme

(Forrás: Österreichisches Staatsarchiv)


A Collegium Hungaricum kutatói ösztöndíj keretében lehetőségem nyílt 2017 őszén három hónapot eltöltenem a bécsi levéltárban. Kutatásom fő helyszíne, az Österreichisches Staatsarchiv közvetlenül az U3-as metróvonal Erdberg megállójánál található, erre a vonalra több helyen felszállhatunk, többek között U1-ről a Stephanplatz-nál, amely a főpályaudvarra is megy, valamint az U4-ről egy átszállással a Schwedenplatz-ról. A bécsi levéltár nyitva tartás tekintetében eltér a Magyarországon megszokott intézményi rendtől. Hétfőtől csütörtökig 9:00-17:00 óráig, kedden és szerdán 18:00 óráig fogadják a kutatókat és érdeklődőket. 2018 januárjától azonban péntekenként a levéltár olvasótermei zárva tartanak.


A levéltár használata előtt regisztrálnunk kell, a kutatást a regisztrációs díj (két napos 5-, hetes 10-, havi 25-, éves pedig 50 Euró) megfizetését követően kezdhetjük meg. A belépőkártya (Benutzerkarte) hátoldalára (az éves bérletet kivéve) minden kutatás alkalmával az adott nap dátumát pecsételik, így például a 20 alkalmas havi bérletet akár több hónapon keresztül is használhatjuk, ameddig a rubrikák be nem telnek. Munkánkat nagyban segítheti, hogy a levéltárban magyar delegátus működik, akikhez szakmai kérdésekkel bátran fordulhatunk. Rendkívül hasznos újítás és kutatóbarát intézkedés, hogy 2017. szeptember elsejétől kezdve saját fényképezőgéppel ingyenes a dokumentumfotózás.


A nap folyamán elkészített kérőlapokat különböző dobozokban, témakörök szerint kell elhelyezni, fontos, hogy azok pontosan legyenek kitöltve, mert annak hiányában a kívánt iratanyagot nem kapjuk meg. A várakozási idő is nagyon kedvező. A kikért forrásokat már másnap délelőtt 11 órát követően átvehetjük. De addig sem kell tétlenkednünk, hiszen a levéltár gazdag könyvtári állománnyal rendelkezik. Szerda kivételével minden nap 9.00-13.00-ig tartanak nyitva, szerdán pedig 13:00-tól 18:00-ig. A könyvek kikérésének menete hasonló a magyarországi könyvtárakéhoz, de a várakozási idő itt max. 5-10 perc. Ha pedig kiutazás előtt írunk a levéltár kutatószolgálatának pontos jelzettel és érkezésünk időpontjával, már a kikészített anyagok várják a kutatót. Meg kell jegyeznünk, hogy minden évben új űrlapot töltetnek ki velünk a helyszínen, ennek hiányában a levéltári kezelők nem adják át az előre elkészített dobozokat.


A levéltári kutatás


A bécsi tartózkodás alatt arra, a doktori disszertációmban (A hadműveleti területek sajátosságai Bereg és Ung vármegye példáján 1914−1916 között) csak érintett kérdésre kerestem a választ, hogy a hadműveleti területen állomásozó katonai alakulatok a háború folyamán milyen jellegű kapcsolatokat tartottak fent a polgári közigazgatással és a civil lakossággal. Természetesen nem az egész haderőre vonatkozólag végeztem anyaggyűjtést, ami a rendelkezésre álló három hónap alatt lehetetlen vállalkozás lett volna, hanem egy konkrét hadseregcsoportot, a Pflanzer-Baltint vizsgáltam, amely az 1914-es orosz betörések időszakában az északkeleti vármegyék területén helyezkedett el a Kárpátok frontvonalán. A kivételes intézkedések ezeken a területeken fokozottan érvényesültek, így a külső és belső hadműveleti területre osztott vármegyék súlyos nehézségekkel kerültek szembe.


Ahhoz, hogy a „hátországban” állomásozó alakulatok legális és illegális dolgait megismerjem, meg kellett találnom az egyik legfontosabb állomásparancsnokság (a munkácsi) iratait, amely eddigi több éves kutatásaim során még nem sikerült. Miért tartom ezeket az iratokat a legértékesebbeknek? A hadseregcsoport három védelmi szakaszt állított fel, mindközül a munkácsi volt a legnagyobb, itt a Hoffmann hadtest és azok hadtápzászlóaljai (ezek végezték a rekvirálást, rend fenntartását és a felügyelték a különböző munkálatokat) tevékenykedtek. Mivel önállóan az ilyen jellegű iratok nem fellelhetőek a különböző levéltárakban, ezért először azt kellett megtudnom, hogy az adott forrásanyag mely katonai szervnél nyert elhelyezést a háború alatt. A 1914-es őszi galíciai visszavonulás folytán a lembergi 11. hadtest parancsnoksága Ungvárra került, az állomásparancsnokságot pedig nekik rendelték alá 1914 októbere és 1915 tavasza között. A különböző napiparancsokból, rendeletekből a civilekkel való kapcsolati rendszer ugyan némiképp rekonstruálható, de konkrét bűncselekményekhez hadbírósági forrásokra volt szükség. Itt szembesültem a bécsi levéltár egyetlen hiányosságával, hogy a segédletek egy része nincs digitalizálva, így azok csak helyben tanulmányozhatóak. A hadbíróság (Militӓrgericht) esetében pedig nincs is segédlet, így a dobozok pontos megjelölését az osztrák kutatószolgálattól kell kérni. Mindezek ellenére a kassai katonai kerültet császári és királyi hadbíróság ügyét sikerült megtalálnom és digitalizálnom, az iratok feldolgozása folyamatban van.


A levéltári kutatás mellett érdemes ellátogatni a hatalmas tárgyi állománnyal rendelkező Heeresgeschichtliches Museumba, amelynek állandó és időszaki kiállításai korszerűen mutatják be a különböző történelmi korszakok fontos eseményeit. A Hofburgban sétálva pedig a császári Bécs idéződik meg a történész szemei előtt, számos magyar vonatkozású történelmi emlékkel és eseménnyel.


Hana Green shares her experience at the Weiss-Livnat International MA Program in Holocaust Studies and talks about internship opportunities in Budapest, Berlin, Jerusalem and Warsaw.


We are looking for excellent students, interested in Holocaust studies.


We offer an MA degree in an interdisciplinary program that includes courses in history, education, museum studies and more together with an internship program in Israel and abroad. The program allows our students to combine academic studies with active involvement in research and educational initiatives and commemoration projects.


We offer tuition and assistance scholarships based on academic merit and/or financial needs.


The program is taught in English.


For questions regarding the admissions process, please write to Dr. Yael Granot-Bein (ygranot@univ.haifa.ac.il).




"...komolyan figyelmeztetem azonban Takáts Lajos munkaadót, hogy a hadifoglyoknak a nőkkel való érintkezését szabályos őrzéssel akadályozza meg".

(Forrás: MNL GYMSM SL. IV/B. 409.

Sopron vármegye alispáni iratai 1872-1950. 3095./1917. 294. doboz)


Az első világháború idején, de főleg 1915-től kezdődően, a különböző ezredekhez bevonuló mezőgazdasági és városi szakmunkások növelték a fokozódó munkaerőhiányt, így a kiesést hadifoglyokkal próbálták meg pótolni. Természetesen ezek olyan területen voltak lehetségesek, amelyeket a front közelsége nem veszélyeztetett. A szökéseket elkerülendő a legtöbb esetben az adott frontszakasz hadifoglyait az ország másik végébe szállították.


Így kerültek orosz hadifoglyok Sopron vármegye területére, pontosabban a boldogasszonyi és sopronnyéki fogolytáborokba, majd Takáts Lajos répceszemerei földbirtokoshoz. Őt azonban 1917 tavaszán feljelentettek az iváni csendőrőrsön orosz foglyok botrányos magaviselete folytán.


Az ügyirat 1917. április 11-én került a levéltárba az alábbi megnevezéssel: Répceszemerei asszonyok elleni feljelentés orosz hadifoglyokkal való szeretkezés miatt.


A cikk a Győr-Moson Sopron Megyei Levéltár oldalán jelent meg, és itt olvasható tovább.



Legutóbbi hírek