Kutatóink munkái, könyvajánlók, pályázati felhívások, rendezvények


A II. bécsi döntés értelmében Brassó nem került vissza Magyarországhoz.

(Forrás: Pethő Csongor gyűjteménye

1940-et követően a dél-erdélyi magyarság helyzete a román kormány kisebbségellenes lépései miatt fokozatosan romlott, sok esetben a minimális életlehetőségtől is megfosztotta a magyar lakosságot, amely egyre kiszolgáltatottabbá vált és úgy érezte, hogy helyzetén sem a magyar kormány, sem a német-olasz tiszti bizottság nem tud segíteni.


Ezen lelki folyamatok fordulópontjának az 1942-es hűségnyilatkozatok aláírását tekintjük. Míg 1940-et megelőzően a „magyar szellemről” és a „kisebbségi lélekről” mint a megpróbáltatásokban megedződött és pozitív értékeket képviselő szellemiségről beszéltek, ezt követően sok esetben harmadrangú – még a jogfosztott zsidó lakosságnál is rosszabb helyzetű – állampolgároknak tekintették magukat a magyarok.


Mindezt jól türközi, hogy a diplomáciai jelentésekben 1941-től négy alkalommal is vogelfreinek – törvényen kívülinek – nevezik a magyarságot.


A cikk az Erdélyi Krónika oldalán olvasható tovább.


Norman Ohler: Totális kábulat. Drogok a Harmadik Birodalomban.

Kossuth Kiadó, Budapest, 2017.

Magyar nyelven először olvashattunk részletesebben a német hadsereg droghasználatáról, Hitler pszichológiai állapotáról, gyógyszerfogyasztásáról pedig tovább gyarapította az egyébként sem bőséges – viszont annál változóbb minőségű – magyar nyelven fellelhető szakirodalmat.


A szerző érdekes kérdéseket vet fel, miszerint a náci propagandában hogyan olvadt egybe a kábítószer- és zsidóellenes kampány, hogyan hatott a katonákra a Pervitin, milyen viták övezték ennek a szernek a használatát a Wehrmachtban, vagy hogy Hitler viselkedése mennyiben feleltethető meg különböző szerek hatásainak.


Viszont ennek megvalósításakor a történettudományi szempontokat felülírta a szerzőnek az a törekvése, hogy minél nagyobb „storyt” kreáljon a nácik droghasználata kapcsán. A Wehrmacht és Hitler droghasználatát azzal avatta történelemalakító tényezőkké, hogy párhuzamba állította a Wehrmacht és Hitler tevékenységét – valós, valószínűsíthető vagy vélt – droghasználatával és folyamatosan a kábítószerhasználatra vonatkozó kifejezéseket, hasonlatokat használ a szerző. Ez a módszer viszont aligha állja meg a helyét, ugyanis sokszor egymásutániságból vagy egyidejűségből von le a szerző kauzális kapcsolatokat, ezt is úgy, hogy a meglévő hiátusokat gyakran feltételezésekkel tölti ki. Így amikor egy lábjegyzetben felmerül az a kérdés, hogy „talán helyes volna a második világháborút egyben az első amfetaminháborúnak is neveznünk?” (47.) egy olyan állítás a háború és a háború alatt használt teljesítményfokozó szerek kapcsolatáról, mintha a harmincéves háború kimenetelére vonnánk le abból következtetést, hogy az Európa szerte vonuló hadseregek terjesztették el a dohányzást a kontinensen.


Norman Ohler német író ebben a témában egyfajta „piaci résre” lelve tárta a szélesebb közvélemény elő a náci időszak drogtörténetét.


A könyv értékelő bemutatása az ujkor.hu-n olvasható tovább.


The six-day summer school will provide an introduction to theories of history in general and four approaches in greater detail. We will start with a general reflection on the “Theory of History”, and then focus on Practice Theory, Actor-Network-Theory, Systems Theory and Discourse Theory.


Clear introductory sessions to these complex theories will be followed by critical team-taught classes and student-centered, hands-on sessions that try to understand how these theories might actually be used in historical practice and in concrete discussion of historical documents and problems. The history of the practice of comparison will provide some thematic content to unify our discussions.

Classes will be held at Bielefeld University. Student Fellows will be selected upon application. Fellows will need to prepare some of the readings in advance of coming to Bielefeld. There will be no tuition charged and accommodation will be provided without charge. Fellowships also include reasonable travel costs.


Applications for fellowships are welcome from graduate students holding a BA degree and pursuing an advanced degree or planning to do so in any historical field or period. No more than 25 fellows will be accepted. To apply please send a CV and a letter of application explaining why you are interested in participating, what field you are working in and which theories would interest you most. You might also send an abstract/excerpt of a thesis or research paper. Please send the documents, preferably in one .pdf-file, to Estelle Legoix, mail: summer-of-theory@uni-bielefeld.de. Complete applications should be received by February 16, 2018.

For further information please visit here.

Legutóbbi hírek