Kutatóink munkái, könyvajánlók, pályázati felhívások, rendezvények


(Forrás: Budapest Főváros Levéltára, Fotótár)

A milleniumi kiállítás mellett, egy elkerített parkrészletben a rendezőség kialakított egy mulatónegyedet is, és a szórakoztatóhelyekkel telezsúfolt területet ,,Ős Budavára” névre keresztelték. Mielőtt a nagyközönség is birtokba vehette volna az új mulatságok színhelyét, az érintett szervezők a háttérben több tárgyalást is lefolytattak. A középkori épületeket felidéző ,,mulatókombinát” ötlete dr. Bossányi Iván ügyvéd fejéből pattant ki, aki 1895. január 11-én szerződést kötött az egyre kevesebb látogatót vonzó Állat és Növényhonosító Társasággal vagyis az Állatkerttel, hogy biztosítson helyet a jövendőbeli mulatságok számára. Ezt követően a befogadó Társaság levelet írt a Székesfőváros Tanácsához, amelyben az Ős-Budavára című látványosság rendezésére kértek engedélyt. A kérvényben leírták, hogy a Mulató az állatkert kevésbé használt, északi részén épülne, és a török kori Budát korhűen mutatnák be a látogatóknak. A várban középkori jelmezekben feszít majd az őrség, keleti stílusú bazárok, éttermek, kávéházak épülnének az ideiglenes épületekben, és a befolyt hasznot a Társaság tisztán állatkerti célokra használhatná fel – érvelt a kérvény fogalmazója.


A tanulmány letölthető innen.


(Kép forrása: EHRI)

Jelentkezés és további információ itt.

(Az Észak-Erdélybe bevonuló csapatok számára épített díszkapu, háttérben a katolikus templom, Vállaj község, 1940. Forrás: Fortepan, id. Konok Tamás)


A tanulmány az 1940 őszi észak-erdélyi sajtóviszonyok átalakulását kíséri nyomon, illetve az e mögött meghúzódó célokat igyekszik feltárni. A Magyarországhoz visszacsatolt terület sajtóéletére nem csak az ott is hatályossá vált zsidótörvények voltak hatással: a kormány igyekezett beszüntetni a nem magyar nyelvű, illetve az ellenzékinek minősített lapokat is.


Ez az írás egy konkrét eseten keresztül azt mutatja be, hogy a helyi magyar elit miként játszotta ki e rendelkezéseket, illetve hogyan biztosította érdekeit, adott esetben kiszorítva a magyarországi pártérdeket.


A tanulmány elolvasható itt.


Megjelent: Médikautató: Médiaelméleti Folyóirat, XVI: (1), 47-57. (2016)

Legutóbbi hírek