Az 1941-es szovjet tömeggyilkosságok a korabeli magyar propagandában - konferencia előadás, november 16.

November 15, 2018

1941 nyarán a szovjet állambiztonsági szervek illetve a visszavonuló Vörös Hadsereg alakulatai több ezer politikai foglyot, túszt és katonát végeztek ki. A Baltikumban, az egykori kelet-lengyelországi területeken és Ukrajnában elkövetett gyilkosságok fellelt bizonyítékai a német propaganda egyik legfontosabb szovjetellenes elemévé váltak mind a hadseregen belül, mind a hátországi és megszállt lakosság körében.

  Az egyik lvivi börtön mészárlás áldozatai (1941. június vége)

(forrás: wikimedia.org)

 

Fóris Ákos előadásában azt mutatja be, hogy miképp jelentek meg ezek az események a korabeli magyar propagandában. Vizsgálata kiindulópontjául az szolgál, hogy a szovjetellenes közbeszéd és propaganda centrumában a Szovjetunió megtámadását megelőzően is a szovjet állam által alkalmazott erőszak és a szovjet erőszakszervek tevékenysége állt. Az előzmények áttekintését követően azzal foglalkozik, hogy a téma bemutatásánál voltak-e a magyar propagandának a német gyakorlattól eltérő sajátosságai. A magyar sajtóban nyilvánosságra hozott esetek között találhatunk-e olyanokat, amiket magyar források alapján mutattak be?

 

A Kárpátcsoport és az I. gyorshadtest fennmaradt iratai szerint a magyar csapatok is találtak a szovjet szervek által kivégzetteket, utalás is található arra, hogy ezt haditudósítók számára is megmutatták. Másfelől felfedezhetők-e a gyilkosságok értelmezésénél magyar szempontok, gondolva itt elsősorban az 1919-es magyarországi vörös terrorral való párhuzamba állítás lehetőségére?

 

Ugyancsak reflektál arra, hogy az 1941-es repressziók bemutatása mennyiben hasonlít az 1943-ban feltárt szovjet tömeggyilkosságok (elsősorban Katyń, Vinnyica) ábrázolásához. A korabeli közbeszéd szoros kapcsolatot állított fel a kivégzések és a Vörös Hadsereg elvonulását követő zsidóellenes erőszakhullám között, mely 1941 nyarán a magyarok által megszállt területeken is megközelítőleg 400 áldozatot követelt. Ennek tükrében szükséges megvizsgálni: hogyan határozták meg a magyar kiadványokban az áldozatokat és az elkövetők körét, és mennyiben kötötték a tetteseket a zsidósághoz – ezzel legitimálva a zsidók elleni intézkedéseket, atrocitásokat.

 

Mivel a tájékoztatást és a propagandát felügyelő, irányító, ezek anyagait készítő szervek iratai nem, vagy csupán rendkívül töredékesen maradtak fenn, ezért a propaganda elemzésekor Fóris elsősorban a propaganda produktumait dolgozza fel. Előadásának forrásanyagát a korabeli sajtóanyagok, filmhíradók, filmek, a Honvédelmi Minisztérium, a Honvédség és a Vitézi Rend támogatásával megjelentetett hadinaplók, visszaemlékezések s egyéb „antibolsevista" irodalmak alkotják.

 

Az MTA II. világháború története albizottság szervezésében megrendezésre kerülő Propaganda a II. világháborúban című tudományos tanácskozásra 2018. november 16-án 9:00 órai kezdettel kerül sor a Magyar Tudományos Akadémia Székháza Kistermében (Bp. 1051 Széchenyi István tér 9.). A részletes program és az előadások absztraktjai itt olvashatóak.

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

Hírek
Please reload

Archívum
Please reload

Keresés