Perczel Olivér: Vörös zászlók, vörös utcák, vörös ligetek, vörös rongyok. Térfoglalások Budapesten a

Vajon a Tanácsköztársaság mire és hogyan használta Budapest utcáit, köztereit és parkjait? Milyen tömegrendezvényeket szerveztek, milyen szerepet szántak a Városligetben található intézményeknek? Sor került-e vajon a városligeti szórakoztatóipar államosítására?

A Kodály körönd, 1919. május 1-i felvonulás

(Forrás: Fortepan, 131383, Marics Zoltán)

Kijelenthető, hogy az 1919-es kommunista berendezkedés teljes mértékben kihasználta a szabadterek adta lehetőségeket. Rövid, mindössze négy és fél hónapos regnálása alatt kilenc alkalommal – fennállása minden második hétvégéjén – sor került a főváros köztereit érintő tömegrendezvényekre. A „békés célú” esetekben (gyerekfürdetések, játszóterek kialakítása) nem kifejezetten az erődemonstráció hangoztatása volt a cél, de a hatalom intézkedései ilyen esetekben is az előző rendszerrel való szakítást jelentették. A toborzó ünnepek, a sportesemények, a temetési menet viszont mind a hatalom nyílt erődemonstrációinak tekinthetők. A rendezvények birtokba vették, kisajátították és át is alakították a köztereket. Sőt, a diktatúra az államosítások segítségével a zöldfelületekre is kiterjesztette a hatalmát – így a Városliget szórakoztató intézményeire – és rajtuk hagyta sajátos jegyeit.

A tanulmány a Múltunk 2019/1., tematikus Tanácsköztársaság számában olvasható.