Az igazság két oldala. A Kasztner-ügy, Beszámoló és videófelvétel, 2019. május 22.
A Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézete első szemeszterének záróbeszélgetésén közel 100 érdeklődő vett részt a La Vida DUNA Rendezvényházban, Budapesten.
2019 első félévében utolsó alkalommal Kasztner Rezső újságíró tevékenységének ellentmondásos történetéről Veszprémy László Bernát, a Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézetének munkatársa, Gellért Ádám, jogász-történész, a Clio Intézet társ-ügyvezetője és Olosz Levente, az Esterházy Károly Egyetem, Történettudományi Doktori Iskola doktorandusz hallgatója beszélgetett.
A Kolozsváron született Kasztner Rezső ügyvéd, baloldali cionista újságíró 1944 nyarán egy Adolf Eichmann megbízottjával kötött alku keretében 1684 zsidó megmentését szervezte meg, akiket Svájcba menekítettek. („A Kasztner-vonat”) A háború után Izraelbe kivándorolt Kasztnert 1955-ben a bíróság bűnösnek mondta ki a nácikkal való együttműködésben. 1957. március 3-án egy aktivista Tel-Avivban rálőtt és néhány nap után belehalt sérüléseibe. 1958-ban az izraeli legfelsőbb bíróság posztumusz minden vádpontban felmentette őt, kivéve egyet, mely szerint a háború után a holokauszt egyes náci felelősei érdekében vallott Nürnbergben.
A bő egyórás diskurzus során a résztvevők egyetértettek abban, hogy a Kasztner-ügy máig borzolja a zsidó és nem-zsidó közélet kedélyeit, ezért is célszerű újra és újra áttekinteni a kutatások újabb eredményeit, vizsgálni a forrásokat. Ennek jegyében nem csak Kasztner Rezső Kolozsvárról indult életútját tekintették át, hanem a történetét terhelő ellentmondásokat, az izraeli tárgyalás részleteit is és kitértek arra, hogy napjainkban milyen tevékenységének a történészi megítélése.
A magyar kutatók körében ugyanis az elmúlt 20-30 évben kialakulni látszott egy egyetemes álláspont, miszerint Kasztner – noha kényszer helyzetben sok hibát vétett – mindvégig emberéletek mentésére törekedett.
A témát aktualizálja, hogy (Paul Bogdanov Kasztner's Crime címmel 2016-ban megjelent könyve alapjaiban próbálta cáfolni ezt az elképzelést, amikor azt állította, hogy Kasztner a németekkel egyenlő mértékben felelős a magyar zsidóság pusztulásáért. A szerző szerint Kasztner nem csak a magyar zsidóságot csapta be, de sok kérdésben megtévesztette a nyugati világ közvéleményét is.
A történészek napjainkban is vitatják a könyv forrásainak hitelességét, miként az hangot kapott a pódiumbeszélgetés résztvevőinek zárógondolataiban is.
