Mi, a történetírással hivatásszerűen foglalkozó fiatal kutatói generáció tagjai kötelességünknek érezzük, hogy a 20. századi magyar történelem sorsfordító eseményeit és térségbeli összefüggéseit alapos forrásfeltárásra alapozva, megfelelő kritikai érzékkel, közérthetően dolgozzuk fel és mutassuk be.

​

Úgy véljük, hogy a felelős történetírásnak továbbra is fontos mondandója és szerepe van a 21. századi modern Magyarországon, s valljuk, hogy a gyakran terméketlen rögeszmecserék helyett olyan valós ­– az ellenkező véleményeket ütköztető és azokat tiszteletben tartó – szakmai vitákra van szükség, amelyek hozzájárulnak egy kiegyensúlyozott nemzeti önképhez és történelemszemlélethez.

​

A pályájuk elején járó történésznemzedék képviselőiként a jelenkori Magyarország sajnálatosan újratermelt és egymással gyakran még ma is szembeállított traumáihoz tárgyszerűen, higgadtan és empatikusan szeretnénk közelíteni.

 

Ezért is hoztuk létre a Clio Intézetet, amely az új- és legújabbkori magyar történelem kulcsfontosságú fordulópontjainak kutatására vállalkozik. Munkánkat hazai és külföldi levéltári kutatásokra alapozzuk, ezek során pedig igyekszünk új szempontokat bevonva, több szemszögből és kiterjedt forrásbázisra építve vizsgálódni.

​

Projekt-alapon zajló alapkutatásainkat magyarországi és külhoni (erdélyi, felvidéki és kárpátaljai) magyar kutatók folytatják. Témáink között olyan – mindmáig – érzékeny történelmi események szerepelnek, mint az első világháborús Magyarország, a vörös- és fehérterror, országunk román megszállása, a Magyarországi Tanácsköztársaság, Magyarország második világháborús megszálló tevékenysége, az 1944. március 19-ét követő deportálások, a magyar nemzetiségpolitika a Horthy-korszakban (idehaza, majd a revíziós területgyarapodásokat követően a Felvidéken, Kárpátalján és Észak-Erdélyben), valamint az 1989-es rendszerváltást követő igazságtétel és büntetőjogi gyakorlata.

​

Különös figyelmet fordítunk arra, hogy integráljuk elődeink problémafelvetéseit és eredményeit, s együttműködni kívánunk az azonos területen dolgozó hazai és külföldi kutatókkal, valamint kutatóintézetekkel.

​

Hangsúlyt fektetünk arra, hogy munkáink a tágabb közvélemény számára is elérhetőek és közérthetőek legyenek, s célunk, hogy a közösségi médiában valamint a nagyobb online felületeken is jelen legyünk, és aktívan alakítsuk a tudományos és közéleti vitákat. 

​

Kétnyelvű és folyamatosan frissülő honlapunkon, illetve ösztöndíjprogamjainkon keresztül nem csak az egyetemi ifjúság erre fogékony generációját szeretnénk megszólítani és bevonni, hanem azt is szeretnénk elérni, hogy kutatásaink hivatkozási pontként szolgáljanak az országunk története iránt érdeklődő külföldi véleményformálók számára is.

           

Minél szélesebb körben szeretnénk átadni a hazai és külföldi tanulmányaink, valamint kutatásaink során megszerzett és elsajátított módszertant, világlátást és munka-ethoszt, hogy közös múltunk minél alaposabb ismeretével a magunk területén mi is hozzájáruljunk egy sikeres 21. századi Magyarországhoz.

​

 Budapest, 2017. december