A kutatás a mai Kárpátalja területének második világháborús időszakának politika- és társadalomtörténetével foglalkozik. Főként eddig kevésbé kutatott  alapkérdéseket vizsgál: Kárpátalja területének közigazgatási története, a magyar kormány nemzetiségipolitikája, a szlávok, magyarok és zsidók  együttélése Kárpátalján, a holokauszt eseménytörténete és következményei, a szovjet megszállás és következményei, valamint a mindennapok története a közellátás, a gazdaság, a vallás, a közoktatás és a kultúra spektrumain keresztül.

​

A kutatás célja a magyar nemzetiségipolitika bemutatása 1939–1944 között. E szerteágazó, de mégis egységes egészet alkotó jelenség áthatotta a kárpátaljai társadalom minden szegmensét.

​

Szintén a vizsgálat tárgyát képezi a térség közigazgatástörténete, az, hogy a magyar kormányzat milyen szempontok alapján szervezte meg a terület adminisztrációját. E tárgykörben  figyelmet szentelek a katonai- és polgári közigazgatások elvi és gyakorlati működésének, s különös hangsúlyt fektetek a társadalmi élet szervezésében betöltött szerepükre.

​

A terület multietnikus voltára tekintettel bemutatom azt is, hogy miként éltek egymás mellett a különböző nemzetiségek, és vázolom a magyar nemzetiségipolitikának az együttélést befolyásoló intézkedéseit. Kiemelt figyelmet szentelek a menekültkérdésnek, a zsidótörvényeknek a gazdaságra és  kereskedelemre gyakorolt  hatására, az állam és a történeti egyházak kapcsolatára, valamint a nemzetiségi kisebbségek jogainak érvényesítésére.

​

Fontos részét képezi kutatásnak a második világháborús évek traumáinak bemutatása elsődleges (levéltári) források felhasználásával. Különös figyelmet fordítok a közel százezer fős kárpátaljai zsidóság jogfosztására és deportálására, bemutatva azt is, hogy milyen komoly válságot okozott hiányuk a közellátásban és a kereskedelemben. 

​

A másik ilyen történelmi trauma a szovjet megszállás és az azt követő terror. Itt elsősorban a szovjet katonai közigazgatás elvi és gyakorlati működését tekintem át. A szovjet rendszer berendezkedését a kolhozosítás, az erőltetett iparosítás, a túlfűtött állami propaganda irányain keresztül vázolom, miközben természetesen árnyalom a szovjet államszocializmus által gerjesztett folyamatok következtében a nemzetiségek gazdasági-társadalmi marginalizálódásának folyamatát.

​

Munkámhoz eddig feltáratlan kárpátaljai levéltári forrásokat használok fel.