Gellért Ádám
Kerepeszki Róbert tanulmánya részletesen bemutatja és elemzi azt a „kábítószer-őrületet”, ami az 1920-as évek folyamán kibontakozott Budapesten. Hogyan mutatták be a korabeli hírlapok a kábítószer-használók és kábítószer-üzérek nyilvánosságra került ügyeit? Kik voltak a fogyasztók és a terjesztők, illetve hogyan fonódott össze a budapesti „éjszakai élet” és a korabeli nagyvárosi bűnözés?
A tanulmány letölthető a Clio Műhelytanulmányok oldaláról.
1919 nyarán Magyarország nagy része román katonai megszállás alatt állt. A lakosságnak a vörös- és fehérterror mellett a román katonák fosztogatásait és erőszakoskodásait is el kellett viselniük. Marosvári Attila történész-levéltáros egy olyan község történetét írta meg, amelyik fellázadt a megszállók ellen. Mi történt pontosan, és hogyan emlékeztek rá később?
A Clio Kötetek sorozatunkban megjelent munkáról a Telex.hu-n írt a szerző.
"Kis ország számára a külföldi megítélés sok esetben lehet sorsdöntő: pozitív kialakított kép valamelyest ellensúlyozni képes a gazdasági és méretbeli hátrányokat, negatív megítélés és tartósan rossz sajtó viszont politikai és gazdasági hátrányokkal járhat. A nemzetközi közvélemény bizalmának elvesztése kulcsfontosságú lehet sorsdöntő történelmi helyzetekben. Az impozáns kötet a „hírünket a világban” vizsgálja meg, az ország nemzetközi megítélésének történetét tekintve át az elmúlt százhetven év vonatkozásában."
Bödők Gergely a Kiss Csaba– Szalay-Berzeviczy András (szerk.): Címlapon Magyarország. Hazánk története a nyugati sajtó tükrében 1848–2020. (Budapest, TranzPress Kiadó, 2021.) című kötetről írt a Magyar Narancs 2022. évi 1. számában (31–32.).
