Rádióadások
történelem dióhéjban
Magyarország története (1867-1947)
Az ismeretterjesztő sorozatról
A Történelem dióhéjban című rádióműsorban Bödők Gergely nyolcvan év magyar történelmét mutatja be az 1867-es kiegyezéstől az 1947-es párizsi békeszerződésig.
A Katolikus Rádióban sugárzott huszonnégy részes rádióműsor rendezőelve a kronológia, az egyes kulcstémáknak pedig több adást szentelünk.
Az első világháborút a harcoló bakák, a nők megváltozott társadalmi helyzete és a háborús hátország szempontjából is bemutatjuk, és kitérünk a magyar békeelőkészítő tevékenységére, a trianoni békeszerződésre és az azt övező legendákra is.
A huszadik század negyedét kitevő Horthy-korszak kapcsán feldolgozzuk a gazdasági, társadalmi és kultúrpolitikai változásokat , a többlépcsős revíziót, az ország második világháborús időszakát, valamint a határon túlra került magyarok történetét is.
A történeti szövegeket korabeli idézetek, visszaemlékezés-részletek valamint aláfestő zenék egészítik ki.
Az Osztrák–Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország
Irigylésre méltó az a fejlődési pálya, ami 1867 és 1914 között a Kárpát-medencében lezajlott. A gazdasági teljesítmény meggyőző számadatai mellett ugyanakkor a mélyben súlyos társadalmi és politikai feszültségek húzódtak. Aligha véletlen hát, hogy a dualizmus értékelése oly sokáig megosztotta a magyar történelemmel foglalkozók táborát. Nevezték már „történelmi sikernek” és „zsákutcának” is.
Gazdaságtörténészek a nemzeti jövedelem éves növekedését a korszakban 3,5%-ra becsülik. Ez azt jelenti, hogy a kiegyezéstől a századfordulóig a magyar gazdaság teljesítménye megháromszorozódott. A nemzeti jövedelem fejlődése alapján Magyarország egy csoportba tartozott Belgiummal, Hollandiával, és Nagy Britanniával, ha el is maradt az Európában ekkor élenjáró svéd-, dán-, francia-, és finn gazdaság teljesítményétől.
Magyarország és az első világháború – A magyar hadbalépés körülményei és a háborús tervek kudarca
Az első világháború – bár villámháborúnak tervezték – végül öt kontinensen, közel hatvanmillió katona bevonásával zajlott és négy hosszú évig tartott.
A Nagy Háborút – ahogy ma is nevezik – többen a „huszadik század őskatasztrófájának” tartják, amely nagymértékben hozzájárult a második világháború kitöréséhez, ezáltal pedig meghatározta az egész huszadik század alakulását.
Miért sodródott Magyarország a háborúba? Voltak-e magyar hadicélok? A magyar hadbalépés körülményei és a háborús tervek kudarca.
Magyarország és az első világháború
A halál árnyékában élők
A magyar katonák a világháború összes frontján megfordultak. Leginkább azonban mégis a szerb-, az orosz-, az olasz-, és Románia 1916-os hadbalépést követően az erdélyi hadszíntéren harcoltak.
A legádázabb csaták helyszínei közül Doberdó, Isonzó és Przemyls neve még azok számára is ismerősen cseng, akik keveset tudnak a száz évvel ezelőtti eseményekről.
De mi a helyzet a frontokra masírozó magyar bakákkal? Ők hogyan élték meg testközelből a küzdelmeket?
Magyarország és az első világháború
Nők a hátországban
A háború a huszadik század közepéig tipikusan a férfiak műfaja volt, ez viszont nem jelentette azt, hogy a nők teljesen kívül rekedtek a küzdelmeken. Harcos amazonokat ugyan az első világháború lövészárkaiban nem láthatunk, a korszak nőtársadalma a hozzátartozók utáni aggódásnál messze többet tett. A családfenntartói szerepbe kényszerült nők tömegei kötöztek sebet, főztek ebédet, gyűjtöttek ruhát, vagy klasszikus férfi munkákat vállalva tüzet oltottak, és autót vezettek.
Magyarország és az első világháború
Mindennapi élet
Sorbanállás, jegyrendszer, hadigazdaság és infláció. Ezek a fogalmak szervesen hozzátartoztak az első világháború hétköznapjaihoz. Amíg az arisztokrácia és a véleményformáló politikai elit tagjainak életszínvonala alig, vagy csak keveset változott, a középosztály megsínylette a háborús időket, a társadalom jelentős részét alkotó szegényparasztság és a városi munkásság életkörülményei pedig drasztikus mértékben romlottak. Fény és árnyék a Nagy Háború hátországában.
Magyarország és az első világháború
Összeomlás és vereség
1918-ra az ország már az utolsó erőtartalékjait élte fel. A hátországban elégedetlenségi mozgalmak, sztrájkok és munkamegtagadások követték egymást, a frontokon pedig mind többször került sor öncsonkításokra és szökésekre. A kormánypárt politikai ellenzéke, a főbb véleményformálók és az irodalom művelőinek legjelesebbjei is a háború mielőbbi befejezését szorgalmazták. A háború végére semmi nem maradt a kezdeti lelkes hangulatból. Az „Éljen a Háború” szalagcímeit 1918-ra felváltották a „Jöjjön a Béke!” transzparensei.
Az őszirózsás forradalom és a Népköztársaság
Tisza István halála szimbolikusan is jelezte, hogy a háború előtti világ véget ért. Az őszirózsás forradalom nyomán kikiáltott első magyar köztársaság kedvezőtlen belső és külső körülményekkel nézett szembe. Ennek ellenére egyszerre kísérelte meg a régóta óhajtott demokratikus reformok végrehajtását, és próbált – igaz csak tárgyalásos úton – az ország területi épségét veszélyeztető nemzetiségi vezetőkkel és a szomszéd államok képviselőivel dűlőre jutni. Mindezeken túl a törékeny újszülött köztársaságnak valamiféle nemzetközi legitimitást is igyekezett kieszközölni.
A Tanácsköztársaság
A Tanácsköztársaság bukásakor a volt külügyi népbiztos, Kun Béla saját maga vezette repülőgépen menekült. A Vérmező fölött tett egy kört, és olyan alacsonyan szállt, hogy a sétáló polgárok még ékszerekkel zsúfolt zsebeit és borostás, sápadt arcát is tisztán láthatták. A fiktív történettel Kosztolányi Dezső így örökítette meg a kommün bukását, legismertebb regényében, az Édes Annában. A valóságban azonban a volt népbiztosok különvonaton menekültek Bécsbe, aki pedig itthon maradt, igyekezett elbújni. Volt már „dicsőséges forradalom” és nevezték „rémuralomnak” is. Adás a Magyarországi Tanácsköztársaságról.
Az ellenforradalom hatalomra jutása
A háború vége óta Magyarországon már a harmadik rendszerváltás kezdődött 1919 nyarán.
Az 1918 őszi demokratikus forradalmat 1919. március 21-én a Tanácsköztársaság radikális baloldali kísérlete követte, ennek bukását követően pedig az ellenforradalom jutott hatalomra.
A hatalomváltásnak ugyanakkor ezúttal is voltak árnyoldalai. Mindenestre a néhány hónapig tartó rövid, instabil időszakokat követően újra hosszú, negyed évszázados periódus következett az ország történetében.
impresszum
Szövegíró, szerkesztő: Bödők Gergely
Zenei felelős, vágó: Tálas Tünde
Az idézetekhez a hangját kölcsönözte:
Tálas Tünde és Hargitai István