Rádióadások

történelem dióhéjban

Magyarország története (1867-1947)

  • Az ismeretterjesztő sorozatról

    A Történelem dióhéjban című rádióműsorban Bödők Gergely nyolcvan év magyar történelmét mutatja be az 1867-es kiegyezéstől az 1947-es párizsi békeszerződésig.

    A Katolikus Rádióban sugárzott huszonnégy részes rádióműsor rendezőelve a kronológia, az egyes kulcstémáknak pedig több adást szentelünk.

                Az első világháborút a harcoló bakák, a nők megváltozott társadalmi helyzete és a háborús hátország szempontjából is bemutatjuk, és kitérünk  a magyar békeelőkészítő tevékenységére, a trianoni békeszerződésre  és az azt övező legendákra is.

                A huszadik század negyedét kitevő Horthy-korszak kapcsán feldolgozzuk  a gazdasági, társadalmi és kultúrpolitikai változásokat , a többlépcsős revíziót, az ország második világháborús időszakát, valamint a határon túlra került magyarok  történetét is.

                A történeti szövegeket korabeli idézetek, visszaemlékezés-részletek valamint aláfestő zenék egészítik ki.

  • Az Osztrák–Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország

    Irigylésre méltó az a fejlődési pálya, ami 1867 és 1914 között a Kárpát-medencében lezajlott. A gazdasági teljesítmény meggyőző számadatai mellett ugyanakkor a mélyben súlyos társadalmi és politikai feszültségek húzódtak. Aligha véletlen hát, hogy a dualizmus értékelése oly sokáig megosztotta a magyar történelemmel foglalkozók táborát. Nevezték már „történelmi sikernek” és „zsákutcának” is. 

    Gazdaságtörténészek a nemzeti jövedelem éves növekedését a korszakban 3,5%-ra becsülik. Ez azt jelenti, hogy a kiegyezéstől a századfordulóig a magyar gazdaság teljesítménye megháromszorozódott. A nemzeti jövedelem fejlődése alapján Magyarország egy csoportba tartozott Belgiummal, Hollandiával, és Nagy Britanniával, ha el is maradt az Európában ekkor élenjáró svéd-, dán-, francia-, és finn gazdaság teljesítményétől. 

  • Magyarország és az első világháború – A magyar hadbalépés körülményei és a háborús tervek kudarca

    Az első világháború – bár villámháborúnak tervezték – végül öt kontinensen, közel hatvanmillió katona bevonásával zajlott és négy hosszú évig tartott.

    A Nagy Háborút – ahogy ma is nevezik – többen a „huszadik század őskatasztrófájának” tartják, amely nagymértékben hozzájárult a második világháború kitöréséhez, ezáltal pedig meghatározta az egész huszadik század alakulását.

    Miért sodródott Magyarország a háborúba? Voltak-e magyar hadicélok? A magyar hadbalépés körülményei és a háborús tervek kudarca.

  • Magyarország és az első világháború

    A halál árnyékában élők

    A magyar katonák a világháború összes frontján megfordultak. Leginkább azonban mégis a szerb-, az orosz-, az olasz-, és Románia 1916-os hadbalépést követően az erdélyi hadszíntéren harcoltak.

    A legádázabb csaták helyszínei közül Doberdó, Isonzó és Przemyls neve még azok számára is ismerősen cseng, akik keveset tudnak a száz évvel ezelőtti eseményekről.

    De mi a helyzet a frontokra masírozó magyar bakákkal? Ők hogyan élték meg testközelből a küzdelmeket? 

  • Magyarország és az első világháború

    Nők a hátországban

    A háború a huszadik század közepéig tipikusan a férfiak műfaja volt, ez viszont nem jelentette azt, hogy a nők teljesen kívül rekedtek a küzdelmeken. Harcos amazonokat ugyan az első világháború lövészárkaiban nem láthatunk, a korszak nőtársadalma a hozzátartozók utáni aggódásnál messze többet tett. A családfenntartói szerepbe kényszerült nők tömegei kötöztek sebet, főztek ebédet, gyűjtöttek ruhát, vagy klasszikus férfi munkákat vállalva tüzet oltottak, és autót vezettek.

  • Magyarország és az első világháború

    Mindennapi élet

    Sorbanállás, jegyrendszer, hadigazdaság és infláció. Ezek a fogalmak szervesen hozzátartoztak az első világháború hétköznapjaihoz. Amíg az arisztokrácia és a véleményformáló politikai elit tagjainak életszínvonala alig, vagy csak keveset változott, a középosztály megsínylette a háborús időket, a társadalom jelentős részét alkotó szegényparasztság és a városi munkásság életkörülményei pedig drasztikus mértékben romlottak. Fény és árnyék a Nagy Háború hátországában.

  • Magyarország és az első világháború

    Összeomlás és vereség

    1918-ra az ország már az utolsó erőtartalékjait élte fel. A hátországban elégedetlenségi mozgalmak, sztrájkok és munkamegtagadások követték egymást, a frontokon pedig mind többször került sor öncsonkításokra és szökésekre. A kormánypárt politikai ellenzéke, a főbb véleményformálók és az irodalom művelőinek legjelesebbjei is a háború mielőbbi befejezését szorgalmazták. A háború végére semmi nem maradt a kezdeti lelkes hangulatból. Az „Éljen a Háború” szalagcímeit 1918-ra felváltották a „Jöjjön a Béke!” transzparensei.

  • Az őszirózsás forradalom és a Népköztársaság

    Tisza István halála szimbolikusan is jelezte, hogy a háború előtti világ véget ért. Az őszirózsás forradalom nyomán kikiáltott első magyar köztársaság kedvezőtlen belső és külső körülményekkel nézett szembe. Ennek ellenére egyszerre kísérelte meg a régóta óhajtott demokratikus reformok végrehajtását, és próbált – igaz csak tárgyalásos úton – az ország területi épségét veszélyeztető nemzetiségi vezetőkkel és a szomszéd államok képviselőivel dűlőre jutni. Mindezeken túl a törékeny újszülött köztársaságnak valamiféle nemzetközi legitimitást is igyekezett kieszközölni.

  • A Tanácsköztársaság

    A Tanácsköztársaság bukásakor a volt külügyi népbiztos, Kun Béla saját maga vezette repülőgépen menekült. A Vérmező fölött tett egy kört, és olyan alacsonyan szállt, hogy a sétáló polgárok még ékszerekkel zsúfolt zsebeit és borostás, sápadt arcát is tisztán láthatták. A fiktív történettel Kosztolányi Dezső így örökítette meg a kommün bukását, legismertebb regényében, az Édes Annában. A valóságban azonban a volt népbiztosok különvonaton menekültek Bécsbe, aki pedig itthon maradt, igyekezett elbújni. Volt már „dicsőséges forradalom” és nevezték „rémuralomnak” is. Adás a Magyarországi Tanácsköztársaságról.

  • Az ellenforradalom hatalomra jutása

    A háború vége óta Magyarországon már a harmadik rendszerváltás kezdődött 1919 nyarán.

    Az 1918 őszi demokratikus forradalmat 1919. március 21-én a Tanácsköztársaság radikális baloldali kísérlete követte, ennek bukását követően pedig az ellenforradalom jutott hatalomra.

    A hatalomváltásnak ugyanakkor ezúttal is voltak árnyoldalai. Mindenestre a néhány hónapig tartó rövid, instabil időszakokat követően újra hosszú, negyed évszázados periódus következett az ország történetében.

impresszum

Szövegíró, szerkesztő: Bödők Gergely

 

Zenei felelős, vágó: Tálas Tünde

Az idézetekhez a hangját kölcsönözte:

Tálas Tünde és Hargitai István 

© 2017 by Clio Institute.