Észrevette-e a falusi iparos, hogy Pesten kitört a forradalom? Vajon visszakapta a kisiparos a kommunisták által elprivatizált gépeit, eszközeit? Mit csináltak munkásnők azon a reményteli 12 napon? És utána? És egy tragikumában is komikus történet: hogyan járt túl a furfangos bányász az ávós fogdmegek eszén a megtorlások idején? Tóth Eszter Zsófia október 23-án a Magyar Katolikus Rádióban beszélgetett az 1956-os forradalom és szabadságharc mindennapi hőseiről.

"A kommunizmus kísérlete – ekkor már másodszorra is – leszerepelt és megbukott Magyarországon. Minden jóérzésű ember számára világossá vált, hogy a tetszetős ideológia csupán azt a célt szolgálja, hogy elfedje az elnyomó rendszer lényegét és behódolásra késztesse alattvalóit. Ellenforradalomnak bélyegezve sem lehetett kiölni az emberek szívéből és tudatából a forradalom valódi jelentőségét: a függetlenség, valamint a szabadság iránti vágyat és elkötelezettséget". Magyar Endre írása az 1956-os forradalom szentendrei eseményeiről a Szentendre és Vidéke lapban.

"A mozgalom megszervezésére és elindítására a csehszlovákiai magyar cserkészek 1928. augusztusi, második csapatközi táborozásán, a Rozsnyóhoz közeli Gombaszögön került sor. Itt született meg a szervezeti kerete annak, miként lehet a cserkészet természet- és falujáró hagyományait, tapasztalatait átgondolt szociográfiai, falukutatói munka szintjére emelni. […] Szalatnai Rezső 1929 decemberében például úgy vélte, hogy a gombaszögi tanácskozás túlmutatott saját magán, s az egész csehszlovákiai magyar ifjúság szellemi újszerűségét erősítette fel: A gombaszögi tábor történelmi pontot képvisel a csehszlovákiai magyar ifjúság fejlődésében. A Sajó völgyében szétterülő tíznapos táborban fektették le a

A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár "1919–1920, a Trianonhoz vezető út" címmel konferenciát szervez 2020. október 20–21-án. Az első nap délelőttjén (11.10–11.30) Kosztyó Gyula "Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék antant megszállásának előzményei, folyamata és mindennapjai 1919-ben" címmel tart előadást, amely online ezen a linken lesz megtekinthető. A teljes program innen tölthető el.

Végső István tanulmányában felvázolja, hogy mi vezetett Cegléden a nyilaskeresztes mozgalom olyan mértékű térnyeréséhez 1938 és 1944 között, amely révén a szélsőjobboldali párt egyik legkiemelkedőbb alapszervezetévé vált. A fennmaradt források – elsősorban népbírósági anyagok – alapján betekintést ad abba, hogy kikből lettek nyilaskeresztesek, rövid életútleírásokkal pedig szemlélteti a nyilaskeresztes mozgalom és a párt rekrutációjának összetettségét. A tanulmány letölthető a Clio Műhelytanulmányok oldaláról.

Hogyan vélekedtek Trianonról a korabeli írók? Hogyan került be Trianon témája egy-egy szépirodalmi szövegbe? Az Olvassuk Trianont! című beszélgetéssorozat első részében az Édes Anna / Kosztolányi-kiállításhoz kapcsolódva Kosztolányi politikai szerepvállalását, és a regényben megjelenő történelmi korszakot elemezzük, különös tekintettel a magyarországi vörösterror és fehérterror működésére és következményeire. Résztvevők: Bödők Gergely történész, Clio Intézet Arany Zsuzsanna irodalomtörténész, Pannon Egyetem Moderátor: Parádi Andrea Az esemény regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy részvételi szándékát a regisztracio@pim.hu címen jelezze. Az esemény facebook meghívója és a részletek itt olvasha

Az 1956-os forradalmat a férfiak forradalmának szokták nevezni. De hogyan élték meg a nők, az értelmiségi lányok, a forradalmár nők, a szövőlányok? Milyen volt az 1956-os nőtüntetés? Hogyan lett szerelmes egymásba Bárány János felkelőparancsnok és Hajnal Klára? Tóth Eszter Zsófia a forradalom női arcát mutatja be. Az esemény facebook meghívója és a részletek itt olvashatóak.

"A 25–30 perces adások rendre a bűn, a bűnözés és a bűnüldözés világába kalauzolják a hallgatókat, a súlyos témákról pedig olyan könnyed, befogadható stílusban és imponáló tájékozottsággal értekeznek, hogy még azok számára is érdekesek, akiket nem igazán érdekelt a bűnözés világa – ilyenek pedig bizonyára amúgy is kevesen vannak. Az adásokban felsejlenek a rendszerváltás előtt kialakult és utána is létező bűnözési hálók, ismeretségi és kapcsolati tőkék, és egyáltalán: a bűn társadalma a maga sajátos működési mechanizmusaival és belső logikájával. És persze megjelennek a szereplők is: Los Angeles-i magyar maffiózók, nyilas bűnözők, a betörés szakma kóklerei és professzor emeritusai, különféle

Hogyan terjedt a spanyolnáthajárvány, hogyan próbálták megelőzni, mik voltak a budapesti és vidéki rendszabályok, milyen nemzetközi összefüggései voltak a kórnak? Erről beszélgetett tegnap este Bödők Gergely, Végső István és Kapronczay Károly az M5 - Ez itt a kérdés című műsorában.

Bevezetés – eddigi kutatások kijevi levéltárakban Krausz Tamás és Varga Éva Mária 2013-ban A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban. Levéltári dokumentumok 1941–1947 címmel megjelent forrásgyűjteménye széleskörű visszhangot váltott ki a magyar történettudományban. A kiadványt övező vita egyik szegmense arra vonatkozott, hogy a szerkesztők által közzétett dokumentumok mennyiben reprezentálják a szovjet levéltári iratokat, illetve milyen lehetőségei vannak a második világháborúra vonatkozó szovjet – és a szovjetek által zsákmányolt – iratok kutatására.[1] Miközben értékes összefoglaló írások,[2] kutatási beszámolók[3] születettek a magyar csapatokra vonatkozó oroszországi kutatási lehetősé

A rendezvénynek a kiskunmajsai Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény adott otthont. A beszélgetést Pap Eliza és Végső István történészek, holokausztkutatók vezették.