Magyar Endre a TV Szentendre Művészváros című műsorában beszélt a Tekintetek című filmről és elkészítéséről.

Kucsera Ferenc szentendrei római katolikus káplán meggyilkolásának évfordulójára szervezett kerekasztal-beszélgetésen Magyar Endre mutatta be az 1919-es események történeti hátterét. A Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban levetítették a többszörös díjnyertes Tekintetek című filmet és szóba került a káplán boldoggá avatása is.

„Az árvízveszély elől a lakosság többsége elmenekült a közeli Erzsébet-szőlőkbe. Pár napig a város kihalt volt és csöndbe burkolózott, a házak között csak a vörös katonák jártak. Az elhagyatott város házait néhány vörös katona fosztogatni kezdte, ám részegen elkövetett tettük napvilágra került. Miután elfogták őket, a csongrádi Forradalmi Törvényszék – elrettentésül – a három garázdálkodó vörös katonát a Hunyadi János téren, május 10-én kivégeztette. A vörös katonák, a természeti katasztrófa közeledtére, május 11-én megpróbáltak tűzszünetet kérni az ellenségtől. Mivel a békekövet fehér zászlójára a románok rálőttek, a töltések fölött újabb tűzharc kezdődött. Válaszul a vörös katonák az áradá

"Perjessy számomra olyan, mint Spiró György történelmi regényeinek hősei. Nem ők alakítják a történelmet, hanem „csak” részt vesznek benne, miközben az elzúg a fejük felett, ők pedig próbálnak talpon maradni. Az utókor emlékezetének hullámzásai pedig hol a felszínre dobják, hol ismét a mélybe taszítják őket. E hullámverések elhomályosíthatják a képet, a történészre hárul a feladat, hogy megtisztítsa azt. Magyar Endre Lénárd Perjessy-története jól példázza, hogy ez a munka, minden nehézsége ellenére, szép és eredményes lehet". Magyar Endrének a Clio Kötetek sorozatban megjelent könyvéről Balázs Bárány írt ismertetőt az ujkor.hu-n.

„Kommunista Urak és Szovjet talpnyalók, hazaárulók, bohócok, köpünk a pofátokba”. 1987. januárjában Kristály Gyula ilyen és hasonló kommunistaellenes verseket írt, gépelt le és dobott be ózdi postaládákba. Műveit az ország vezetőihez is el akarta juttatni, a posta vezetője azonban izgatás miatt feljelentette. Egy csalódott munkás fordul szembe a munkásállammal. Tettéért előbb négy év letöltendő, másodfokon másfél év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki rá. Tóth Eszter Zsófia írása a Napi történelmi forrás oldalon olvasható. Ózd 1955-ben, háttérben a kohászati művek, ahol Kristály Gyula is dolgozott (Forrás: Fortepan, 129556. dr. Horváth Miklós)

2020. június 18.

Beszélgetőtársak: Blanckenstein György plébános (Szentendrei Keresztelő Szent János Plébánia), mint a film ötletadója és a boldoggá avatás kezdeményezője. Balogh Ernő Zoltán filmrendező. Magyar Endre Lénárd levéltáros-történész (Clio Intézet) Moderál: Werner Ákos (igazgató, Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár) A program az alábbi linken lesz megtekinthető: https://youtu.be/hlw08t1lQP0 Tekintettel a vészhelyzet elmúltára a beszélgetésen személyesen is részt lehet venni. Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

2019 nyarán jelent meg gróf Bethlen Béla Visszaemlékezéseim című emlékirata, amelyet Kovács Attila Zoltán, a Szépmíves Könyvek Kiadó vezetője rendezett sajtó alá. A forráskiadvány megjelenése után éles sajtópolémia alakult ki az emlékiratot 1989-ben sajtó alá rendező Romsics Ignác, a Bethlen-család egyik tagja, Bethlen Klára, a szerkesztő, Kovács Attila Zoltán és mások között. Gellért Ádám tanulmányában elsőként ezt a vitát mutatja be, majd arra keresi a választ, hogy mik voltak az emlékiratot elsőként közreadó szerkesztő, Romsics Ignác, valamint a Sisak és cilinder sorozatot megjelentető Zrínyi Katonai Kiadó célkitűzései. Utána sorra veszi, hogy mely részek maradtak ki az első kiadásból és

A nemzeti radikális jobboldal ismert „megmondóembere” Drábik János. Az ő rendre leleplezőnek beharangozott, pár hónappal ezelőtti előadását Trianonról „és egyéb titkokról Magyarországon” a YouTube-on 56 ezren látták, az Ön nagyjából azonos időben ugyanezen portálra került előadását az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásáról pedig 5 ezren. Ennek az aránytalanságnak a fényében nem érzi néha úgy, hogy a történelmi ismeretterjesztés, az írás és a tudományos kutatás haszontalan?Sokan ugyanis mintha egész más szempontoktól vezérelve választanák ki a nekik tetsző narratívát. Hogyan lehetne a szaktudományos történeti ismeretterjesztés a 21. században sikeresebb, mint amilyennek ma néha tűnik? A pornó

Szerinted mi vezetett, vagy mik vezettek Trianonhoz? Vannak koraújkorász kollégáim, akik szerint már a török kor népességcseréje és a magyar lakosság nagymértékű pusztulása is hozzájárult Trianonhoz, ami biztosan így van. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a 18. század végén/19. század elején beinduló nemzeti mozgalmak – nemcsak az elsők közt jelentkező magyar, de a román és a szlovák is – mind-mind komoly centripetális erőt képeztek. A nemzetiségi elitek pedig – főleg azután, hogy létrejött egy saját anyaországuk, gondolok különösen a szerbekre és a románokra – egyre inkább kifelé kezdtek el tájékozódni. Látva a nemzetépítő nacionalizmusok dinamikáját én abban eléggé szkeptikus vagyok, hogy

"Mindezek miatt semmiképp nem túlzás azt állítani, hogy akit ma érdekel a trianoni békeszerződés, a döntnökök motivációi, a döntések mögötti nagyhatalmi stratégiai elképzelések, a párizsi békekonferencia különböző szakértői bizottságainak vitái, a meghívott résztvevők érvei és érdekei, valamint a szerződés következményei és utóélete, mostanra megbízható, alapos történeti munkákhoz és fogódzókhoz nyúlhat". Bödők Gergely írása a trianoni békeszerződés historiográfiai csomópontjairól teljes terjedelmében itt olvasható. Magyarország határai a végleges határmegállapítás után (Forrás: Zeidler Miklós: A revíziós gondolat)

A magyarországi lakosság hogyan fogadta őket? Részvéttel vagy ellenségesen, mert azt tartotta, hogy a kevésből, ami maradt, még rájuk is kell áldozni? A hangsúlyosabb az volt, hogy valamilyen módon segíteni kell ezeket a szerencsétlen sorsú magyarokat, a véreinket. Sok gyűjtést szerveztek a sajtó segítségével, különböző ligákat hoztak létre, de a legfontosabb a Menekültügyi Hivatal létrehozása volt, amely már rendszerszerűen segített. Regisztrálta a menekülteket, munkaközvetítőket küldött, átképzéseket és kedvezményes vásárlást biztosított, ingyenkonyhát üzemeltetett, gyereknyaraltatásokat szervezett. A hivatal 1924-ig működött, de minden jó szándék ellenére csak a menekültek egy részét tudt

Az első világháború és az azt követő összeomlás Magyarország északkeleti vármegyéit sem kerülte el. 1918 őszétől egyre inkább Bereg vármegye, főleg Beregszász vált Ung, Ugocsa, Máramaros és Bereg vármegyék politikai központjává. Ebben szerepet játszott a csehszlovák és román katonai térnyerés is, amely miatt e területen a magyar állam fennhatósága fokozatosan csökkent. Írásunkban azt mutatjuk be, hogy Beregszászon és környékén milyen események zajlottak le 1918 zavaros őszétől a trianoni békeszerződés aláírásáig. A város román, majd csehszlovák katonai megszállásával ugyanis az impériumváltás már 1919 áprilisában kezdetét vette, és az 1920. június 4-én aláírt békeszerződéssel vált véglegessé

Az első világháborút lezáró béketárgyalások 1919. január 18-án kezdődtek Párizsban, ahol az 1918. november óta végbement erdélyi román térfoglalást tudomásul vették, sőt újabb – a Román Királyság számára kedvező – demarkációs vonalat határoztak meg. Miután a román hadsereg az antanttól felhatalmazást nyert a magyarországi bolsevizmus letörésére, április 16-án újra előre nyomult, majd a Partium, Bihar, a Hajdúság, Békés és Csongrád területeinek elfoglalása után két hét alatt elérte a Tiszát. A megszálló csapatok a Tiszántúlon megkezdték berendezkedésüket: az általuk irányított közigazgatás felügyeletével, rekvirálások címén a térség kifosztását hajtották végre. Ugyanakkor gyakori erőszakos te

Bajcsi Ildikó tanulmánya a magyar és szlovák történetírásban rögzült nézetkülönbségeket figyelembe véve azokkal a történeti és historiográfiai – módszertani, fogalmi és szemléleti – megközelítésekkel foglalkozik, melyek a soknemzetiségű történelmi Magyarország felbomlásáról, a trianoni békeszerződésről, valamint a csehszlovák nemzetállam megalakulásáról jelentek meg a rendszerváltást követő szlovák szaktörténetírásban. Elemzésében a szlovák historiográfia bemutatása mellett elsősorban a trianoni eseménysorozatot feldolgozó, 1989 óta megjelent jelentősebb szlovák monográfiákat és tanulmányköteteket vizsgálja, de kitér az elmúlt évek fontosabb tanulmányaira is. Kiemelt célja, hogy ütköztesse a

A dunaszerdahelyi születésű Bödők Gergely történésszel, a Clio Intézet társ-ügyvezetőjével az első világháború utáni magyar politikai helyzetről, az északi-hadjáratról, a Szlovák Tanácsköztársaságról és az ország gazdasági összeomlásáról beszélgetett a szlovákiai Bumm.sk portál. Az interjú elolvasható itt.