Írásomban a magyar orientációhoz tartozó rutén Néptanács megszervezését vizsgálom, és bemutatom a rutén lakosságnak a demokratikus Magyarországgal szemben 1918 november és december között megfogalmazott elvárásait. Ez közvetlenül az a pillanat, mielőtt a rutén önrendelkezés alapját biztosító – a X. számú néptörvényben megfogalmazott – Ruszka Krajna autonóm közigazgatás életbe lépett volna. A Károlyi-kormány egyik fő célkitűzése az volt, hogy olyan független Magyarországot hozzon létre, amelyben a nemzetiségek széles körű önigazgatással bírva államalkotó tényezőként vehetnek részt a politikában.[1] Az önrendelkezési jogszabályok kidolgozásával és előkészítésével Jászi Oszkár nemzetiségi ügyek

Az alábbi tanulmány a 2018. augusztus 3-án, a Közszabadok szolgálathoz és területhez kötve –A Hazánk: Észak-Alföld című régiótörténeti konferencián, a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal Dísztermében elhangzott előadás szerkesztett, lábjegyzetekkel ellátott és bővített változata. Perczel Olivér: A Hajdúság román megszállása, 1919–1920. Bárány Attila – Novák Ádám – Szakács János ((szerk.): Történeti Tanulmányok XXVI. A Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének kiadványa. Debrecen, Debreceni Egyetem, 2018. 183-211 A tanulmány letölthető innen.

Megtekinthető Gellért Ádámnak a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, valamint Dunapataj Nagyközség Önkormányzata által szervezett konferencián elhangzott Dunapataj, 1919. június 23. Egy nap krónikája című előadása és azt követő vita.

A Clio Intézet május 28-án konferenciát szervezett Magyarország német megszállásának okairól, melyen Borhi László, Joó András, Ungváry Krisztián és Gellért Ádám vettek részt. Az eseményről készült videófelvétel két részben (előadások és vita), illetve a fontosabb és érdekesebb klippekre bontva az alábbi linkeken érhető el. 1. Előadások 2. Vita 3. Bevezetés, Gellért Ádám 4. Borhi László előadása 5. Joó András előadása 6. Ungváry Krisztián előadása 7. Gellért Ádám és Borhi László vitája 8. Gellért Ádám, Borhi László és Ungváry Krisztián vitája 9. Joó András, Borhi László és Ungváry Krisztián vitája 10. Karsai László hozzászólása és Borhi László válasza 11. Kovács Kálmán és Jeszenszky Géza

Taschek Zoltán ​tanulmánya "Az ország szolgálatában megmaradnia legfőbb erkölcsi kötelesség" – Vass József miniszterelnök-helyettesi szerepe a Bethlen-kormányban a 2019 áprilisában megrendezett XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Humán Tudományi Szekció Két világháború közti magyar történelem I. szekciójában második helyezést elért dolgozat átdolgozott és kibővített változata. A Horthy-korszak vezető politikusainak, elsősorban miniszterelnökeinek életpályája jól ismert, a kormányfők nagy részéről, illetve egyes miniszterekről alapos biográfiák születtek. Különösen az utóbbi néhány évben vált ismét rendkívül népszerűvé ez a műfaj. Vass József azonban kivételt jelent. A Bethlen-kor

Erdős András Patrik ​tanulmánya a "...nincs más választás, mint kitartani és végleg letörni a kapitalizmust..." – Kispest városa és a kispesti járás a proletárdiktatúra alatt a 2019 áprilisában megrendezett XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Humán Tudományi Szekció Két világháború közti magyar történelem I. szekciójában második helyezést elért dolgozat átdolgozott és kibővített változata. A szerző fő kérdésfelvetései a következők voltak: - Kik és hogyan igazgatták a területet? - Milyen hatást gyakorolt a főváros közvetlen szomszédsága Kispestre? - Hogyan élte meg a helyi átlagember a proletárdiktatúrát és ennek intézkedéseit? - Mennyire igaz, hogy a járás afféle „vörös fellegvár

Idén április 24-26-a között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara adott otthont a XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Humán Tudományi Szekciója üléseinek. Az ország felsőoktatási intézményeinek hallgatói több mint 40 szekcióban versenyeztek egymással. A több mint 400 oldalas absztraktkönyvben pontosan nyomon lehet követni, hogy milyen tematikájú dolgozatok álltak egymással szemben. A Clio Intézet kiemelt figyelmet kíván szentelni a fiatal történészgenerációnak és annak, hogy munkáik a lehető legszélesebb nyilvánossághoz jussanak el, ezért a következő hetekben több XX. századi tematikájú – alaposan kibővített és átdolgozott – munkát is megjelentetünk a Clio M

1919. március 21-én Beregszászban megalakult a helyi kommunista direktórium.[1] Rövid életű uralmuk 1919. április 21-én délután ért (elsőként) véget, amikor is az előre nyomuló román hadseregtől és a Beregszász felé közeledő – egyébként a tanácsköztársaságért harcoló – székely zászlóalj miatti félelmükben elhagyták a várost, és Sátoraljaújhelyre menekültek.[2] A székely hadosztály csapatai a város melletti Bulcsú községben rendezkedtek be s egyes visszaemlékezők megdöbbenésére ágyújaikat nem a románok, hanem a város irányába fordították.[3] 1919. április 23-án este 11 óra után a direktórium visszaérkezett Beregszászba azzal a hivatalos indoklással, hogy leverjék a menekülésükért felelős „el

2019. május 9 és 12. között az 1933-ban alapított Amerikai Hadtörténeti Társaság (Society for Military History, SMH) immár 86. alkalommal rendezte meg éves konferenciáját, amin közel 200 előadó ismertette legújabb kutatási eredményeit, köztük intézetünk munkatársa, Fóris Ákos is. A helyszín: Ohio University, Columbus A konferencia bemutatását megelőzően érdemes néhány mondatot szentelni a rendezvénynek otthont adó városnak is. Columbus kiválasztásában az Ohio Universityvel kialakított kapcsolaton túl szerepet játszhatott az is, hogy a város önreprezentációjában nagy szerepet kap a katonai múlt és a veteránok kultusza. A Statehouse-t körülvevő parkban négy, polgárháborúból származó ágyú; egy,

A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, valamint Dunapataj Nagyközség Önkormányzata konferenciát szervez A kommün és Dunapataj. 1919 az újabb kutatások tükrében címmel. A konferencián előadást tart Gellért Ádám Dunapataj, 1919. június 23. Egy nap krónikája címmel, amelyben óráról-órára rekonstruálja a községben történt eseményeket. Időpont: 2019. június 21. Helyszín: Pataji Múzeum egykori unitárius temploma (6328 Dunapataj, Ordasi u. 7.) A konferencia programja letölthető innen. A pataji múzeum épülete

A 24.hu kétrészes cikksorozatában Bödők Gergely mutatja be az alkoholizmus elleni harc XIX. századra visszanyúló történetét és a Tanácsköztársaság alkoholtilalmát. Az első rész itt olvasható. Az alkohol méreg, öl, butit, nyomorba dönt. Bíró Mihály plakátja, 1912., Országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtatványtár.

A Clio Intézet előadásokkal egybekötött vitaestet tartott május 28-án az ELTE Gólyavárban Magyarország német megszállásával kapcsolatban. Gellért Ádám, Joó András, Borhi László, Ungváry Krisztián Az eseményről szóló beszámolók itt olvashatóak: - "A több mint négyórás beszélgetés csak rövid időkre ült le, végig izgalmas, és sokszor polemikus volt. Na, meg indulatból sem volt hiány". Ungváry és Borhi összecsapott: kirobbantotta az év vitáját a náci megszállásról szóló teória, Magyar Narancs, május 29. - "A Clio Intézet, jól felismerve a téma tisztázatlanságát és az igényt ennek a helyretételére, előadásokkal egybekötött vitaestet szervezett az ELTE BTK-n, a Gólyavárban" Beáldozták a zsi