Miképp a proletárdiktatúra vörösterrorjának nagyságát démonikussá növesztette a jobboldali emlékezet, úgy az ellenforradalmi fehérterror mértékét a baloldali recepció túlozta el. Valóságos pokolként festették meg az 1919 utáni Magyarországot a „tényfeltárónak” szánt munkákban, mint amilyen Pogány József Bécsben megjelent A fehér terror Magyarországon című 1919-es könyve, vagy éppenséggel Tormay Cécile Bujdosó könyvéhez hasonló „naplókban”, mint amilyen Bölöni Györgyné szintén Bécsben kiadott, 1921-es Szenvedések könyve, vagy olyan regényekben, mint a munkásíró Kiss Lajos Moszkvában 1931-ben publikált Vörös városa. Somogyi Béla és Bacsó Béla De valójában hány áldozata volt a fehérterrornak? V

A Kárpáti Igazi Szó január 27-én interjút készített Kosztyó Gyula kutatónkkal a Holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából. Az interjú itt olvasható.

A 26 éves Kucsera Ferenc római katolikus káplán a Tanácsköztársaság terrorjának esett áldozatul.1919-ben az ellenforradalmárok egy összehangolt fegyveres akcióval akartak fellépni a vörösök ellen, amelynek harangzúgás jelezte a kezdetét. A sikertelen akció után a káplán többszöri halálos fenyegetést követően sem beszélt arról, hogy ki húzta meg a harangokat. Ezzel embereket óvott meg a biztos haláltól. Kihallgatását követően a pártházba, majd a Duna-partra vitték, ahol kivégezték. A Mirabile Dictu - Nemzetközi Katolikus Filmfesztivál legjobb rövidfilmjének járó díját elnyerő kisfilm történész tanácsadója munkatársunk, Magyar Endre volt. A film vetítésére január 30-án, este 6 órától kerül sor

Bajcsi Ildikó a Magyar kultúra napja alkalmából Magyar idők Komáromban – Az 1938-as visszacsatolás társadalmi hatásai városunkban és környékén címmel tart előadást Komáromban, 2020. január 23-án 17.00-tól, a Csemadok székház épületében.

Január 30-án, Kaposváron, Varga István könyvbemutatóján tart előadást Gellért Ádám a fehérterror 1919. augusztusi kezdeti és legvéresebb időszakáról.

A Nagykőrösi Kalendárium 2020 kiadványban jelent meg Perczel Olivér rövid lélegzetű munkája Nagykőrös román megszállásáról, ami letölthető innen.

Zsidók Beregszászban 1944 előtt Beregszász város zsidósága a 19. század közepétől 1944-ig egy dinamikusan fejlődő közösség volt. 1869-ben 1177 zsidó lakosa volt a városnak (a város lakosságának 18,8%-a), ami 1910-re 3909 fő-re növekedett.[1] 1941-re 5856 főre növekedett, ami Beregszász népességének 30.2%-át tette ki.[2] A dualizmus korában a Beregszászban tapasztalható gazdasági fejlődéshez a város zsidósága is jelentős mértékben hozzájárult. A századfordulóra Beregszász a borbefektetések és a szőlőtermesztés fontos központja lett. Fellendült a téglagyártás, a gyárak szinte egytől-egyig a zsidó Winkler, Kont és Vári családok tulajdonában voltak. A város lassan növekvő polgárságát és középos

„…a közigazgatás legnagyobb kérdése, hogy a jövőben a politikai csínyek képviselői, vagy pedig szociális látású, nép- és nemzetismerettel rendelkező, komoly felelősségnek alá vetett tisztviselők intézik-e a magyar közigazgatást?” – írta Féja Géza 1936-ban a Viharsarok című könyvében. A megújulás nem történt meg, és így érkeztünk el 1944-hez, a magyar történelem egyik legnagyobb sorstragédiájához. Veszprémy László Bernát Gyilkos irodák – a magyar közigazgatás, a német megszállás és a holokauszt című könyve a közhivatalnok rendszerre koncentrálva mutatja be vészkorszak legtragikusabb hónapjait. Végső István kritikai ismertetője a 168 óra eheti számában. A szervilizmustól a mai napig átitatott

Tóth Eszter Zsófia és Poós Zoltán Csemege ajándékkosár - Fogyasztás és zene a Kádár-korszakban című könyvének bemutatója január 8-án, 17:30-kor kezdődik az Írók Boltjában. A szerzőkkel Rozsonits Tamás rockújságíró beszélget. A könyvről: „Nem megmondtam, bontott csirkét hozzál” – a szocialista időszak emblematikus reklámjából idézünk. E mondatok hívószavak, melynek nyomán beindul az emlékezés a szocialista időszak ma már elsüllyed világára, tárgyaira, meghatározó termékeire, zenéire élményeire. Egy olyan időszak emlékezeti lenyomatai ezek, mikor a háttérben mindig szól a Sokol Rádió és a hétfői adásszünet után a keddi televíziós sorozatokat várták a kedves nézők. E könyv kaleidoszkópszerű