"A Tanácsköztársaság vezetőinek legfontosabb közös tulajdonsága nem a származásuk, hanem az életkoruk volt. Nagyon fiatal, nagyon tapasztalatlan emberek kezébe került hirtelen nagyon nagy hatalom. A kormány felének lógott a lába az asztal alatt. Nevetségesnek hatottak még a legjobb indulatú ember számára is" - mutatott rá Pál Hatos a Tanácsköztársaság és annak vezetőiről szóló előadásában. Az Alfahír beszámolója a szeptember 25-i rendezvényünkről.

Zsidó sorsok a nyilas időszakban tartottak előadásokat a Holokauszt Emlékközpontban. Kovács Tamás, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója köszönti a résztvevőket Gellért Ádám a beszélgetés moderátora Zoltán Gábor, az Orgia című regény szerzőjének előadása

A rendszerváltozások után az új hatalmak rendszerint igyekeznek saját ideológiájuknak megfelelően „átformálni” az uralmuk alá jutott teret. Vajon a Tanácsköztársaság mire és hogyan használta Budapest utcáit, köztereit és parkjait? Milyen tömegrendezvényekre használták a területeket, és milyen szerepet szántak a Városligetben található intézményeknek? Perczel Olivér írása az IPM októberi számában.

1919. augusztusában gyilkolták meg a fehérterror eddig név szerint feltárt 625 áldozatának körülbelül a felét. A tiszti különítmények tagjai közül kikerült elkövetők egyetlen hónap alatt több mint 300 emberrel végeztek. Miért, kinek a parancsára követték el ezt, és mi volt ebben Horthy felelőssége? Gellért Ádám írása az Index.hu-n olvasható. Prónay Pál katonai azonosítólapja, Fotó: Wikipedia

2019. szeptember 21-én Gellért Ádám nyitotta meg a kalocsai Visky Károly Múzeumban az "1919 Kalocsa" kiállítást. Az elhangzott beszéd alább olvasható: "Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Igazgató Úr! Tisztelt Egybegyűltek! Mire emlékezünk, mire emlékezzünk a 100 évvel ezelőtti régmúlt eseményeiből? Egyáltalán szükséges emlékezni? Az én és a mostani kiállítás határozott és egybehangzó válasza az, hogy igen. Ugyanakkor felmerül a kérdés: hogyan emlékezzünk? Mire fókuszáljunk, mire közelítsünk úgy, hogy ne túl szűken lássuk a múltat? Kinek, kiknek a szemszögéből, hány szögből láttassuk? A múlt rekonstruálásának ezen nehézségei nem újak. Megismerésének legmélyebben gyökeredző és legnehezebben megválto

Két munkatársunk is előad a Csongrád megyei levéltári napok rendezvényén. Perczel Olivér: Csongrád megye román megszállása 1919-1920 Bödők Gergely: Áldozatok, túszok, ellenállók – A magyarországi vörösterror Időpont: 2019. október 2., 10 óra Helyszín: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged, Dóm tér 1-4.

1944. október 16-án Magyarországon kezdetét vette a nyilas korszak, ami a náci Németország melletti teljes elköteleződést és a végsőkig való kitartást jelentette. Magyarország területe hosszú hónapokra hadszíntérré vált. A Budapesten megmaradt zsidó lakosság állandó életveszély-helyzetbe került. A konferencia célja megvilágítani ennek a korszaknak a különböző aspektusait, számot vetni a tudományos kutatással, valamint a korszak filmművészeti és irodalmi ábrázolásaival. Időpont: szeptember 27., 15:00 – 19:00 Helyszín: Holokauszt Emlékközpont, Budapest, Páva utca 39. Program: Köszöntés: Dr. Kovács Tamás, igazgató, HDKE 15:00 – 16:45: 4 x 20 perces előadások + kérdések, diszkusszió Levezető eln

Szlovák anyanyelvű katonák IV. Károly egyenruhájában, konzervatív nacionalista párt zászlója alatt vonultak be a Vörös Hadseregbe a románok ellen – ez is megtörténhetett 1919 kaotikus hónapjaiban, amikor a Tanácsköztársaság megszervezte véderejét a minden irányból támadó ellenséggel szemben. Újra elindult szeptembertől a Clio Intézet Tanácsköztársaságról szóló előadássorozata. Hétfőn este a Szlovák Tanácsköztársaság és az északi hadjárat volt a központi téma. Révész Tamás, a Trianon 100 MTA-lendület Kutatócsoport tagja a Vörös Hadseregről, illetve az északi hadjáratról beszélt, majd Bödők Gergely, a Clio Intézet társ-ügyvezetője egészítette ki az elhangzottakat a Szlovák Tanácsköztársaság ré

„Az eddigiekből láthatod, Lajos barátom, hogy mindennek olyan a színe, mint amilyen fényt vetítenek rá. Aki a bizottság előtt feltárta ténykedéseimet, az a bolsevi vérvörös színben látott engem, a mit nagyon sajnálok”. Ezekkel a szavakkal írta le helyzetét dr. Lendl Adolf zoológus, amikor régi barátja, dr. Méhely Lajos a Magyar Tudományos Akadémia egyik vizsgálóbizottságának képviselőjeként 1919 augusztusában az akadémiai tagságáról történő önkéntes lemondást javasolta számára. A Tanácsköztársaság bukása után felfüggesztették állásából a Székesfővárosi Állat- és Növénykert igazgatóját, Lendl Adolfot, és ugyanekkor zárták ki a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közül is. A proletárdiktatúrával

Gellért Ádám, Salamon Konrád és Ujváry Gábor vitatkoztak a vörös- és fehérterror jelenségéről az M5 - Ez itt a kérdés c. műsorában.

A kalocsai Visky Károly Múzeum "1919 Kalocsán" című kiállítása 2019. szeptember 21-től tekinthető meg Kalocsán. A kiállítást Gellért Ádám nyitja meg.

Bödők Gergely Vörös és fehér – A terror két arca 1919-ben címmel tart előadást Kaposváron, szeptember 17-én 13 órától, a Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára és a Magyar-Zsidó Történeti Intézet által szervezett A terror évei: 1919/1920 – Vörösök és fehérek című konferencián.

Mindennapi élet a Magyarországi Tanácsköztársaság időszaka alatt címmel tart előadás Bödők Gergely az Országház Főrendiházi üléstermében, szeptember 11-én, az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár által szervezett „…minden édenek neve vad poklokat büvöl” – A Magyarországi Tanácsköztársaság című nemzetközi konferencián.

Békés megye 1919–1920-as román megszállásáról tart előadást kollégánk Perczel Olivér a 2019. évi XX. országos történész muzeológus konferencián és szakmai továbbképzésen Békéscsabán, 2019. szeptember 4-én.