"A rabbik szerint a zsidó közösségeknek kizárólag a hagyomány szellemében működő, azt továbbadó intézmények fenntartása volt a feladata, világi tárgyakat oktató modern iskoláké nem. Így fordult elő, hogy a még olyan jelentős zsidó népességű városokban, mint Munkács, Nagyszőlős sem működtek zsidó felekezetű elemi iskolák. Ezt a kialakult helyzetet alapjaiban kívánta megváltoztatni – főleg a második zsidótörvénnyel – a magyar állam". Kosztyó Gyula írása a Neokohn oldalán a kárpátaljai zsidó népiskolai oktatásról. A munkácsi héber gimnázium egyik osztálya (1934-1935) (Fotó: Centropa) vxxv

1919. június közepén fegyveres ellenállás bontakozott ki a Tanácsköztársasággal szemben a Duna-Tisza-köz több településén. A leghevesebb összecsapásra és a kommün alatt a legtöbb áldozatot követelő megtorlásra június 23-án, Dunapatajon került sor. A községben összesen negyvennyolc embert lőttek agyon és tizenöt főt akasztottak fel. A Váry Albert koronaügyész-helyettes által a Tanácsköztársaság 590 halálos áldozatáról 1922-ben összeállított lista alapján a Tanácsköztársaság minden tizedik halálos áldozata egyetlen településen, egy nap alatt halt meg. De mi rejlik a számok mögött? Gellért Ádám írása az index.hu-n

A Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület 2019. augusztus 29-31-e között rendezi meg, immár 32. alkalommal az éves konferenciáját Szegeden, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottságának a Székházában. Az egyik, leghosszabb múlttal rendelkező magyar történettudományi rendezvény keretében a három nap alatt több mint 100 előadás hangzik el (lásd program). Fóris Ákos egy második világháborúban elkövetett tömeggyilkosság történetét mutatja be és elemzi. "A Magyar Megszálló Csoportparancsnokság 1941. november 17-i 10. számú parancsában dicséretben részesítette 50/3. századot, amely „merényleteket és gyilkosságokat elkövető partisan bandák” után kutatva az ukrajnai Buki és

Ritkán adatik meg a történésznek, hogy a történelem háborús, válságos időszakáról egy hosszabb visszaemlékezés kerüljön a kezébe a lázas levéltári kutakodás közepette. Szerencse, megérzés, kutatói rutin talán mind szűkségesek hozzá, hogy ilyen felbecsülhetetlen írásba botoljunk. Bár az egyéni visszaemlékezések közléseit forráskritikával (más források ténymegállapításainak ütköztetésével) kell kezelnünk, ennek ellenére mégis igazi kincsnek számít egy-egy ilyen feljegyzés. Különösen igaz ez, ha a kutató a Tanácsköztársaság kárpátaljai történetét megvilágító visszaemlékezésre bukkan, mivel a téma egyáltalán nem kutatott,[1] ezért minden forrás egyben új információkat is jelent. Tar Zoltán felje

1915 és 1918 között több száz olasz állampolgárt, illetve fiumei olasz nemzetiségű magyar állampolgárt tartottak fogva a magyar hatóságok a tápiósülyi civil internálótáborban. Somogyi László tanulmányában arra keresi a választ, hogy Fiume esetében miért internálták őket a magyar hatóságok annak ellenére, hogy magyar állampolgárok voltak. Milyen volt a táborban, illetve a településen rendőri őrizet alatt élő olaszok helyzete és körülményei, valamint hogyan történt meg a tábor kialakítása, és milyen volt az infrastruktúrája? A tanulmány súlypontja annak a tisztázása, hogy hányan haltak meg a táborban. A szerző megvizsgálja a magyar és az olasz tudományos gondolkodásban jelen lévő különböző hal

"Ezek a történetek szinte egészen napjainkig itt voltak velünk, és csak arra vártak, hogy a kényszerű elfojtás és elfeledettség évtizedeit követően valaki szavakat találjon nekik. Rainer M. János elvitathatatlan érdeme, hogy erre a feladatra vállalkozott, és a kötetének köszönhetően most százhatvan százados életútja vált megismerhetővé. A kötet külön erénye, hogy Rainer a hadseregről szóló hagyományos férfitörténetek elbeszélésében külön fejezetet szentelt az eddig szinte teljesen ismeretlen katonafeleségek történeteinek". Bödők Gergely kedvcsinálója Rainer-Micsinyei János Századosok c. könyvéhez (Budapest, Osiris Kiadó – OSZK, 2018.) A recenzió az ujszo.com oldalán olvasható.

Somogyi Lászlón Ártatlanok a szögesdrót mögött – civilek internálása Magyarországon az első világháború alatt című cikke az Interpress Magazin augusztusi számában olvasható.