„Csángók Halason. Furó Lajos úr 22 bukovinai csángó családot hozat le harkai birtokára ideiglenes letelepedésre. A csángóknak szombaton, e hó 9-én este kellett volna érkezniük a vasúton, de útközben valamelyik vendégszerető városban ott marasztalták őket, úgyhogy lekéstek a vonatról. Távirat érkezett azonban tőlük, hogy vasárnap reggelre itt lesznek.” (Halasi Újság, 1883. június 10. 2.) Ez jelent meg, a nemcsak kiskunhalasi, hanem országos szinten is érdekes hírnek számító eseményről, miszerint bukovinai székelyek érkeznek a dél-alföldi városba. A többek által is kezdeményezett, majd a kormányzat által is felkarolt összefogás eredményeként 1883 első felében mintegy 3520 magyar jött a Kárpáto

Eltitkolt adatok, inkompetens tisztifőorvos, bezárt iskolák, mellőzött kézfogás, fertőtlenített villamosok és alkohollal való öblögetés 1918-ban. Bödők Gergely beszélt hosszabban a spanyolnátha-járványról a Pátria Rádió, Rádióegyetem című műsorában, 2020. április 20-án.

„Kell, hogy jobban megtaláljuk egymást: a műveltség, az ismeret hídjain” – hangsúlyozta dr. Horváth István múzeumigazgató, és ő maga tette ezért a legtöbbet. Ezen a hídon keresztül, az ő munkásságának segítségével jutottam el történészként egy számomra fontos családi történethez. Ugyanis Horváth István volt az, aki édesanyám keresztapjával interjúzott a Don-kanyarban átéltekről. És én ezt a felvételt, mely a 90-es évek elején készült, meghallgathattam a Dornyay Múzeumban, és most fel is dolgozhatom. Jó volt újra hallani a hangját, melyet 1995-ös halála óta nem hallhattam. Mielőtt részletesen írnék arról, ki volt Szendrei Sándor, nekem Öcsi papa, kitérek arra, miért kiemelkedően fontos az a m

"Révész sikeresen számolt le az egykori résztvevők és a különböző korszakok diskurzusalakítóinak féligazságaival, tudatos ferdítéseivel és legendáival. Álláspontja szerint „a magyar állam összeomlása korántsem történt olyan hirtelen és drasztikusan”, mint ahogy azt gyakran állítani szokták, és ugyan az 1918-as őszirózsás forradalom valóban fontos cezúrát képez, mindazt, amivel járt, inkább tekinthetjük „folytonosságnak” mintsem „törésnek” az újkori magyar történelemben". Bödők Gergely ismertetője az Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport kutatója, Révész Tamás monográfiájáról. A teljes írás az ujszo.com-on olvasható.

A fehérterrorról és Horthy Miklós felelősségéről február 16-án közölt cikket az index.hu-n Gellért Ádám, amire március 2-án reagált Máthé Áron. Március 15-én Gellért Ádám válasza, április 6-án pedig Máthé Áron újabb írása jelent meg. Az alábbi írás Máthé Áron legutóbbi cikkében megfogalmazottakra adott reakció. Máthé Áron válaszában elismeri, hogy „[…] Horthy és a fehérterror kétségtelenül kéz a kézben indult el Szegedről, de a horrorisztikus mézeshetek után a felek elengedték egymás kezét”. Azt is írja, hogy Horthy nem kizárólag a fehérterrornak köszönhette hatalmát, „az mindössze egy tényező volt a sok közül”. Máthé fő állítása, hogy „Horthy államférfivé való válásában egy fontos pont vol

"Az egyik legismertebb fiatal magyar történész, a második világháború utáni társadalmi folyamatokat és a nőtörténetet kutatja. Neki köszönhetjük, hogy tudjuk, kik küldtek puszit Kádárnak, mióta kapható Magyarországon Túró Rudi és Coca-cola, és miért szedtek anyáink marokszámra Seduxent". Farkas Adrienn vendége a Kossuth Rádió Nagyok című műsorában Tóth Eszter Zsófia történész volt. Az adás meghallgatható itt:

Az adás meghallgatható itt:

Március 15-én, a jeles napon tette közzé Gellért Ádám válaszát a Clio Intézet honlapján a Vasárnap.hu felületén megjelent írásomra, amelyben Gellért egy korábbi cikkére reagáltam. Szeretnék néhány olyan pontot megjelölni, amelyek megítélésem szerint a vita lényegét illetik. Az első a Gellérték által közölt irat újdonsága. Álláspontom szerint a fehérterror a Horthy-korszakban köztudomású volt, Gellért szerint viszont ez „nagyon meglepő állítás, hiszen az egész Horthy-korszakban úgy általában tagadták a fehérterror létét.”. Szerintem meg ez a meglepő, hogy Gellért ilyesmit ír le. Egy korábbi interjújában ugyanis úgy fogalmazott, hogy a Hungaricana adatbázist szokta ajánlani egy-egy kutatás kap

" „az antanttól biztos tudomása van arról, hogy Nagyvárad és Bihar megye Romániához fog tartozni" – mondta május elején dr. Aurel Lazar, a nagyszebeni Erdélyi Kormányzó Tanács teljhatalmú megbízottja. Az Erdélyi Krónikában megjelent cikk elolvasható itt. Nagyváradi gyógyszertár az impériumváltást követően (forrás: Fortepan / Török Gyöngyvér)

Veszprémy László Bernát Gyilkos irodák – A magyar közigazgatás, a német megszállás és a holokauszt című, a Jaffa kiadónál megjelent könyve a magyarországi holokausztkutatás legújabb műve. Nem csak szintetizálja az eddigi szakirodalmi munkákat, hanem eddig kevéssé használt – főleg népbírósági – iratokat is feldolgoz. Veszprémy a rendszerváltást követő időszak első olyan történésze, aki országos viszonylatban próbálja meg rekonstruálni a magyar közigazgatás holokausztban betöltött szerepét. Előremutató kérdésfeltevései és újszerű meglátásai mindenképp ösztönzően hathatnak arra, hogy új alapkutatások induljanak az általa felvetett témakörökben. A sokszor ismétlődő és néhány helyen kimondottan s