"Az addig pogány hitű magyarság keresztény hitre térítése mellett a keresztény magyar állam egyházszervezetének és a magyar királyság politikai-jogi kereteinek kialakítását is neki köszönhetjük. István kultusza már halálát követően elindult, ennek csúcseseményeként 1083-ban szentté is avatták. Nimbuszát halála pillanatától átitatták propagandisztikus szempontok, emlékezetét a mindenkori politika igyekezett a maga önigazoló elvárásaihoz igazítani, vagy céljai számára alárendelni. Az államalapítás emlékezete István szentté avatásától az új kenyér ünnepéig". Az ujszo.com-on megjelent cikk itt olvasható.

Végső István a Bukovinaiak a futóhomokon - székelyek sikertelen megtelepedése Kiskunhalason (1883, 1903) címmel tart előadást a Néprajzkutatók V. Makói Találkozóján. Az esemény programfüzete letölthető innen.

Kucsera Ferenc Léván született a 19. század végén. Iskoláit Léván kezdte el, majd előbb a helyi Piarista Főgimnáziumban, később az esztergomi bencés Főgimnáziumban folytatta tanulmányait, tandíjmentes ösztöndíjasként, mindvégig kitűnő eredménnyel. Az 5. évfolyamtól kezdve papnövendék lett és égszínkék reverendát öltött. Ezt követően Közép-Európa egyik legrangosabb intézményében, a bécsi Pázmáneumban szerzett teológiai diplomát és doktori fokozatot. Felszentelését követően 1915-ben, újmisés papként került Szentendrére, ahol Kada Mihály plébános mellé beosztott káplánként az iskolai hitoktatást, a Legényegylet vezetését és az apácák lelkigondozását is ő végezte. A helyi katolikus közösség hama

Az autentikus helyszínek szerepe a holokauszt emlékezésben című konferencián ad elő Végső István. Előadásának címe: A 101/322. sz. munkaszolgálatos század lemészárlása. Helyszín: Holokauszt Emlékközpont, 1094 Budapest, Páva u. 39. Időpont: 2020. augusztus 31 – szeptember 1. Támogató partner: "Holokauszt, európai értékek és helytörténet” megnevezésű, az IHRA és Visegrádi Alap által támogatott nemzetközi projekt. További információk itt.

"A trianoni főhatalomváltást követő évtizedekben a csehszlovákiai magyarság körében két generáció váltotta egymást. Az idősebb nemzedék még a régi Magyarországon szocializálódott, s visszavágyott a Trianon előtti keretek közé. A kisebbségi helyzet viszont nemzeti és szociális szempontból is új körülményeket jelentett az újonnan megalakult Csehszlovákiában. A jórészt deklasszálódott felmenőkkel rendelkező értelmiségi fiatalokat többek között az is megkülönböztette az idősebb nemzedéktől, hogy felsőfokú tanulmányaikat Budapest helyett már idegen nyelven végezték Pozsonyban, Brünnben vagy éppen Prágában". Bajcsi Ildikó tanulmánya Ideológiai válaszutak a két világháború közötti csehszlovákiai ma

"Összességében Bodó Béla könyve nemcsak azért kiemelkedő, mert az elmúlt száz év első olyan munkája, amelyik monografikus igénnyel dolgozza fel a fehérterror jelenségeit, hanem azért is, mert interdiszciplináris jelleggel és erős elméleti háttérrel megtámogatva mutatja be téziseit". Ismertetésem a The White Terror. Antisemitic and political violence in Hungary, 1919–1921 (Routledge, London–New York 2019) című könyvről a Századok 2020/4. számában.

"Hát igen, mondja, engem úgy fog elkönyvelni a magyar építészet krónikása, mint aki a zsinagógaépítészet szerelmese vagyok. Ez igaz is. De azért a profán-építészetet nemcsak nagyra becsülöm, hanem egész erőmmel csináltam is". Szegeden, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárban nyílt tárlat Baumhorn Lipót (1860-1932) építész szegedi munkásságára koncentrálva. Végső István cikke a kiállításról a Neokohn portálon olvasható. A szegedi Wagner-palota

Egy időben megkezdett föderális átalakítással, a nemzetiségeknek mindenben kedvező politikával meg lehetett-e volna akadályozni a történelmi Magyarország széthullását? A válasz természetesen csak hipotézisekre épülhet, tudományosan nem támasztható alá, de többszörösen nem. A Szent István-i határok sem a győztes, sem a vesztes háborút nem élhették volna túl. Ha viszont nincs a világégés, az államhatalom a nemzetiségi kérdést önmagában lehetséges, hogy kezelni tudta volna. A Bödők Gergellyel készült interjú elolvasható a 24.hu oldalán.

Bajcsi Ildikó tanulmánya az 1918–1920-as államjogi változások következményeit, valamint az első bécsi döntésnek a Trianon előtt született, de már jórészt Csehszlovákiában szocializálódott első kisebbségi nemzedékre gyakorolt hatását mutatja be. A cserkészcsapatokból megszerveződött pályakezdő értelmiség identitásszerkezetének kialakulásában meghatározó szerepet játszott a családi és iskolai keretek megváltozása az első Csehszlovák Köztársaság megalakulását követő években. A belső ellentétek feloldásában nagy szerepe volt azoknak az ifjúsági mozgalmaknak, amelyek programjai az új helyzetbe került csehszlovákiai magyarság szociális és nemzeti problémáira kínáltak megoldást. A baloldali Sarló m

2019-ben jelent meg „A zsidó lakosság igen hazafias” – Hódmezővásárhelyi zsidó katonák az első világháborúban című kötet, ami részletesen bemutatja a dél-alföldi város hadbavonult zsidó férfi lakosságának életét és sorsát. A fotókkal, táblázatokkal, mellékletekkel gazdagon rendelkező kötet szerzőjével, Nagy Gyöngyi történésszel, a hódmezővásárhelyi Emlékpont munkatársával beszélgetett Végső István. Az interjú a Neokohn portálon olvasható.

Az értelmezések sokféleségében rejlő intellektuális örömön túl Gyurgyák János antológiájának egyik legfőbb praktikus erénye, hogy mindazok, akiket érdekel, hogy az elmúlt száz évben a veszteségre milyen válaszok (irodalmi szövegek, versek, prózák, publicisztikák és – részben – történeti szövegek stb.) születtek, nekik nem kell többé ezt ezer helyről összeszedni. Mostantól van mihez nyúlni. Kosztolányi még "fuldoklott a fájdalomtól", Gyurgyák dilemmáival együtt is eljut a számos feltétel után lehetséges "teljes politikai-lelki kiegyezés" esélyéig. Bödők Gergely kedvcsinálója az ujszo.com-on a Trianon 100 – Vérző Magyarország (szerk.: Kosztolányi Dezső); Emlékező Magyarország I–II. (szerk.: Gy