Kutatóink munkái, könyvajánlók, pályázati felhívások, rendezvények

Virág Mihályt, az elismert szabadkai rendezőt és főiskolai tanárt két éven át, 1961 és 1963 között tanulmányozta az állambiztonság beszervezés céljából. Ő azonban nem lett ügynök: emberi tulajdonságai alkalmatlanná tették a feladatra, az ügyet lezáró jelentés szerint. Ugyanis túl jó embernek bizonyult, nem áskálódónak, nem intrikált, a színházért élt és halt. Tóth Eszter Zsófia írása a Vajdasági Előretolt Helyőrségben.

Varga Mihály

"Életutunk egyes szakaszaiban más és más tényezőknek van identitásképző szerepe. Ilyen lehet közösséghez, vallási irányzathoz tartozás, a munkahely vagy éppen a város, amelyben élünk. McAdams narratív élettörténeti identitás modellje is kiemelte, hogy identitásunk nem kőbe vésett, életutunk során változik. Az identitás maga egy történet, amelynek helyszíne, jelenete, cselekvői vannak. Lovas Ildikó legújabb kötete lebilincselő olvasmány, gördülékeny stílusban megírva. Kötetében kulcsfontosságú a városhoz kötődő identitásaink elemzése és ezen identitások átalakulása. hogy identitásunk a Szabadka, a város az elbeszélések középpontja, gazdag fényképanyaggal. A kötet nem definiálja magát helytörténetként, szerintem legjobban a szubjektív várostörténet műfaji meghatározás illik rá. Ugyanakkor adatokban, forrásokban gazdag a kötet, tehát az is haszonnal forgathatja, akit kifejezetten Szabadka története érdekel".


Tóth Eszter Zsófia könyvismertetője a Napi Történelmi Forrás oldalon Lovas Ildikó: A város lelke, avagy identitásjelek. Magyar szó, Újvidék, 2020. című könyvéről.


Az 1920-ban indult nyomorenyhítő „gyermekvonat-akciók” szigorú értelemben véve (kronologikusan) ugyan nem tartoznak az első világháború eseménytörténetéhez, a Nagy Háború mélyreható és hosszúra nyúló szociális következményei miatt ugyanakkor mégiscsak elválaszthatatlanok attól. A szerző édesanyja szüleinek és nagyszüleinek gyerekfejjel írt leveleivel sikerrel rekonstruál egy sajátos történelmi helyzetben született családi levelezést, amit jól egészít ki a korszakról született szakirodalmi munkákkal és az általános társadalmi viszonyokról tájékoztató és a „gyermektranszportokról” készült korabeli sajtócikkekkel.

Az Angliába jutott „gyermekvonat-történet” Petneki Katalin számára egyszerre nagyon is konkrét (saját) családtörténet, ezentúl anyakeresés és az elhunyt szülő száz évvel ezelőttről megszólaló hangjának kreatív „beszéltetése”. Nekünk, kései olvasóknak, pedig szintén izgalmas utazás: a kötetet elolvasva egy tizenkét éves budai kislány leveleiben megőrzött emlékeinek segítségével eljuthatunk egy többé már nem idegen család történetébe és a száz évvel ezelőtti, közvetlenül a háború sokkjából éledező, magyar és angol hétköznapok nem mindennapi tanulságokkal kecsegtető világába."


Kedvcsináló írás Petneki Katalin–Petrich Kató: Gyermekvonat Angliába. Egy budai kislány levelei (1920–1921) (Budapest, Európa Kiadó, 2019.) című könyvének elolvasásához a felvidéki Új szóban.

Legutóbbi hírek
havi bontás
Keresés 

© 2017 by Clio Institute.