- Clio Intézet
- Oct 14, 2021
- 1 min read
Updated: Nov 7, 2021
"Gellért megjegyezte, hogy áldásos lenne, ha minél több női kutató foglalkozna erőszaktörténettel, hiszen ők a legtöbb férfi kollégájukhoz képest más szempontból közelítik meg a terror kérdéskörét és emiatt az általuk hozott, merőben új megközelítések további kutatási távlatokat nyithatnak meg a témában. Elhangzott az is, hogy egy adott történelmi problémát sokszor más korszak, vagy szakterület kutatói tudják hatásosan újraértékelni a saját módszereikkel. Gellért Ádám itt Pál Hatos-t és az általa szerzett Az elátkozott köztársaság és a Rosszfiúk világforradalma című munkákat hozta fel példaként. [...] Az 1848/49. évi szabadságharc polgárháborús szempontból történő feldolgozása például kiváló faladat lehetne egy ilyen csapat számára. Természetesen ezt magyar kutatók önállóan is elvégezhetik, amennyiben belekezdenek a történeti Magyarország területén egykor élt népek témába vágó forrásanyagának feldolgozásába, ami széleskörű nyelvismeret mellett szintetizáló történészeket is igényel, akik a különböző, sokszor ütköző nézőpontok felderítését követően képesek helyes következtetéseket levonni."
Kréz Gellért beszámolója a 2021. szeptember 29-én az Eötvös József Collegium Nagyklubjában az Előadások a Történész műhelyben című előadássorozat keretében megrendezett előadásról.
Gellért Ádám
(Fotó: Marsi Attila)
- Clio Intézet
- Oct 4, 2021
- 1 min read
Veszprémy László Bernát elvileg a címadó esztendő legfontosabb eseményeit akarta összefoglalni:
„Ez a könyv azért született, mert bár az 1921-es esztendő a Horthy-korszak legmeghatározóbb évei közé tartozik, összefoglaló jelleggel még nem született munka a legfontosabb eseményiről. Pedig ezek az események az egész rendszer későbbi sorsát meghatározták. Sőt, megkockáztatható, hogy 1944 mellett ez az év volt a Horthy-rendszer igazán sorsdöntő éve.”
A vállalkozás igazán példamutató, és hiánypótló munkáról van szó. Sokan, de talán, legtöbbször Romsics Ignác hívta fel a figyelmet az 1921/1922-es évek sorsdöntő jelentőségére. Így Veszprémy ezen az úton haladva tárja elénk az általa fontosnak ítélt események mentén a korszak nagy évét."
Végső István recenziója Veszprémy László Bernát: 1921 – A Horthy-rendszer megszilárdulásának története (Budapest, Jaffa Kiadó, 2021.) című kötetéről a konyv.guru-n.
- Clio Intézet
- Oct 3, 2021
- 1 min read
Updated: Oct 4, 2021
Megjelent Zab Tamás Lóránd tanulmánya a Clio Műhelytanulmányok sorozatunkban:
Pártállami mítoszépítés – Latinca Sándor kultusza Kaposváron (1945–1993) címmel.
A munka a 2021 áprilisában megrendezett XXXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Humán Tudományi Szekció 1945 utáni magyar történelem és történelmi emlékezet I. szekciójában első helyezést elért pályamunka átdolgozott és kibővített változata. A szerző felkészítő tanára Dr. Csibi Norbert, egyetemi adjunktus (Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történettudományi Intézet, Újkortörténeti Tanszék) és Polyák Petra, főlevéltáros (Pécsi Tudományegyetem, Egyetemi Levéltár) voltak. A korábbi, 2019-ben megrendezett XXXIV. OTDK-n helyezést elért és a Clio Műhelytanulmányok sorozatban megjelentetett dolgozatait itt olvashatják.
