Updated: Apr 1
"A bevezetésben Veszprémy megosztja saját, láthatóan nemcsak történészi, hanem belső dilemmáit is. Szabad-e (még vagy már) írni a zsidó kollaborációról? Érvel, hogy igen, de mint leszögezi, csak a holokauszt emlékezetkultúra megóvásával. ... A bevezető rész után hat fejezetben olvashatjuk, hogy a szerző mit is gondol az egyik legnehezebb, legterheltebb, helyenként tabusított magyar zsidó tanácsok történetéről."
Végső István ismertetése Veszprémy László Bernát legújabb könyvéről a könyvterasz oldalán (Tanácstalanság - A zsidó vezetés Magyarországon és a Holokauszt, 1944-1945. Jaffa Kiadó, 2023).
Megjelent Fóris Ákos tanulmánya a Sáskaraj az országunkban. A magyar megszállók és a partizánháború egy szovjet röplap tükrében címmel.
A második világháború időszakában a szovjet katonai és politikai vezetés nagyarányú tájékoztató- és propagandatevékenységet végzett a megszállt területek lakosságának körében. Az Ukrajnai Kommunista Párt és a szovjet partizánok által a megszállt területek lakosai között szétszórt röplapok közül egy olyat ismerünk, ami kifejezetten a magyar csapatok jelenlétére reflektál. A tanulmány közli és elemzi ezt a dokumentumot. A Hojnyiki járás lakosságának szóló 1943. júliusi röplap egyszerre mutat rá a magyar megszálló politikára, s a helyi viszonyokra. 1943 nyara a Hojnyiki térségében végzett partizánellenes hadműveletek legintenzívebb szakasza, amikor a német megszállók előbb szlovák, majd magyar egységek bevetésével próbálták felszámolni az ellenállást és annak hátországát. Tanulmányomban rámutatok arra, hogy mind a megszállók, mind a partizánok számára milyen központi jelentőségű volt a térség mezőgazdasága, milyen módon rombolták egymás agrárinfrastruktúráját, valamint hogy ezek a célok hogyan jelennek meg a vizsgált röplapon.
Krausz Tamás – Radnóti Klára – Sashalmi Endre (szerk.): Apologia Historiographiae: Az orosz történelem évszázadai. Budapest, Martin Opitz Kiadó, 2023. 407–418.
Megjelent Fóris Ákos és Paládi Renáta forrásközlése "Politikai helyzetkép egy integrálandó területről. A 4. Ukrán Front SZMERS-csoportjának jelentései Kárpátalja politikai helyzetéről (1944)" címmel a Lymbus - Magyarságtudományi Forrásközlemények 2022-es számában (951–995. o.)
"A közzétett dokumentumok egyszerre adhatnak új adatokat Kárpátalja 1938 és 1944 közötti politikai életére vonatkozólag, s egyszerre mutatnak rá a berendezkedő szovjet hatalom előítéleteire. A magyar uralom politikatörténete kapcsán fontos adalékul szolgálnak a különböző pártok aktivistáira vonatkozó információk, melyek egy része mindenképpen a magyar közigazgatás zsákmányolt anyagai alapján történt – gondolva itt a 3. forrásban is idézett nyilaskeresztes pártanyagra. Mindezeket felhasználva széles körű vizsgálatokat folytattak, elsősorban a Nyilaskeresztes Párt, a Volksbund, valamint a Henlein-párt tagjai ellen. Ezek árnyalhatják a Nyilaskeresztes Párt kárpátaljai tevékenységének történetét, különösen a kiugrási kísérletet és a nyilas hatalomátvételt illetően, mely eseményeknek Kárpátalját illetően eddig elsősorban csak a hadi vonatkozásai ismertek."
