Kutatóink munkái, könyvajánlók, pályázati felhívások, rendezvények

1944-re alapvetően átalakult a megszálló tevékenységet ellátó magyar csapatok helyzete a megszállt szovjet területeken. A szovjet előrenyomulás következtében a magyar csapatok tevékenysége visszaszorult Nyugat-Ukrajnába és Breszt térségébe. A korábban polgári közigazgatás alá vont területeken nem csupán a szovjet partizánmozgalom, hanem az Ukrán Felkelő Hadsereg is megszerveződött. Fóris előadásában azt vizsgálja, hogy milyen formában alkalmaztak erőszakot a magyar csapatok a partizánellenes hadviselés keretei között. A meglévő adatok alapján összeveti a partizánharcok veszteségeit, valamint magyar, német, szovjet és ukrán források alapján megvizsgálja, hogy miként változtak a partizánellenes hadviselés eszközei és a lakossággal szemben alkalmazott erőszak mértéke.


Az előadás az MTA II. világháború története albizottság, a Wesley János Lelkészképző Főiskola és az amerikai Salisbury Egyetem által közösen szervezett Európa 1944–1945 című konferencián hangzott el 2020. december 12-én.



Az 1944. március 19-i német megszállás egyetlen jelentősebb katonai ellenállására Újvidéken, a péterváradi Duna-hídon került sor, ahol a 16. határvadász zászlóalj vívott tűzharcot a német csapatokkal. Magyar oldalon az egyetlen hősi halott Marancsik Pál tartalékos honvéd volt. 1949-ben utcát neveztek el róla, de máig érthetetlen okokból a Narancsik Pál nevet adták a közterületnek. Sírján is ez a név szerepel. A munkásmozgalom ellenállói közé sorolták, majd hosszú hallgatás következett. Felesége elköltözött a településről, sírja elhanyagolttá vált. 1975-ben az ifjúgárdisták, 1999-ben a határőrség tette rendbe a nyughelyét.


Az előadás az MTA II. világháború története albizottság, a Wesley János Lelkészképző Főiskola és az amerikai Salisbury Egyetem által közösen szervezett Európa 1944–1945 című konferencián hangzott el 2020. december 12-én.


"Ez a hely a nemzet búcsújáró helye, de egyúttal a gyűlölet és bosszú kohója legyen. Ez a hely mostantól fogva bekapcsolódik Európa véres történetébe" – mondta Urmánczy Nándor, a Magyarország Területi Épségének Védelmi Liga elnöke 1921. január 16-án a budapesti Szabadság-téren, ahol 70-80 ezer résztvevő jelenlétében egy szoborcsoportot avattak fel a trianoni döntés igazságtalanságának hangsúlyozására. B


Bajcsi Ildikó a magyar revíziós propagandáról, az „elnyomott tótság” érdekében felszólaló magyar hangokról, a Károlyit és Horthyt egy táborba soroló szlovák történetírásról és a szlovák „traumairigységről” beszélgetett Veszprémy László Bernáttal a mandiner.hu-n.




Legutóbbi hírek
havi bontás
Keresés 

© 2017 by Clio Institute.