Háború „egy távoli országért”? A müncheni egyezmény, 1938
„Hitem szerint ezzel megvalósult a korunknak szóló béke” – jelentette ki Chamberlain brit miniszterelnök a müncheni egyezmény aláírását követően. 1938. szeptember 30-án hajnalban Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország, eleget téve Németország követeléseinek, hozzájárult a Szudéta-vidék elcsatolásához. Csehszlovákia megcsonkítását pont azok a hatalmak tették lehetővé, amelyek az első világháború végén támogatták az új államalakulat létrejöttét. A német agresszió elfogadását egy szempont legitimálta: elkerülni egy új világháborút. Mára viszont már tudjuk, hogy Csehszlovákia felosztása nem elégítette ki Hitlert, alig több mint 11 hónappal később már háborúban állt Európa.
A müncheni egyezmény kudarca a mai napig elrettentő példa a nemzetközi kapcsolatokban. Rendszerint előkerül, amikor az USA és az EU Iránnal, Észak-Koreával vagy Oroszországgal szembeni politikája kerül szóba. Nyolcvan év távlatából pálcát törhetünk a nyugati hatalmak felett? Valóban Hitler tervének megfelelően alakult a csehszlovák krízis? Volt reális esély Hitler megállítására? Fóris Ákos ezekre a kérdésekre keresi a választ a GEO magazin legfrissebb számában.