Kutatóink előadásai a Mérlegen a Tanácsköztársaság című konferencián, Budapest Főváros Levéltára, május 15-16.

May 1, 2019

Budapest Főváros Levéltára és az MTA-Lendület Trianon 100 Kutatócsoport május 15-16-án konferenciát rendez Mérlegen a Tanácsköztársaság címmel.

 

Helyszín: Budapest Főváros Levéltára, 1139. Budapest, Teve utca 3-5.

 

A kétnapos rendezvényen négy kutatónk is előad, témáikról röviden alább olvashatnak.

 

 

Május 15.

 

12.20 – 12.40

Perczel Olivér: Budapest román megszállása

 

            A Peidl-kormány bukása után a főváros román megszállása, seregük elhelyezkedése, fosztogatásai, gyilkosságai a BFL közigazgatásai iratainak tükrében. Budapest történetének sötét fejezete az 1919-es román megszállás. Ez a 103-nap még nincs kellően feldolgozva: a témában Fogarassy László a katonai összeomlást dolgozta fel, Ormos Mária foglalkozott a fővárossal kapcsolatos román vonatkozású eseményekkel, illetve a publikált Harry Hill Bandholz tábornok naplója. Ránki György pedig a Clerk-missziót tárta fel. Kifejezetten Budapest megszállásával foglalkozott L. Nagy Zsuzsa és Lipcsey Ildikó, azonban ők sem használták a BFL gyűjteményét.

             Előadásomban a fővárost ért román megszállás következményeire kívánok fókuszálni. Hogyan történt a főváros román megszállása? Hogy élte meg mindezt a lakosság? Milyen mértékű volt a károkozásuk? Előadásomban elsősorban ezekre a kérdésekre keresem a választ.   

           Eddigi adatgyűjtésem szerint a város vezetősége rendeletet adott ki a várost ért károk bejelentésére, összeírására, és ez a jelentés megtalálható a tanácsi fondban (IV.1407.b). Ezen a (méretes iratcsomón) kívül még vizsgálni szeretném a Számvevőség iratait, a Gellért Szállót érintő iratokat (itt volt elszállásolva a román parancsnokság), össze kívánom gyűjteni a román katonai parancsnokság által kiadott rendeleteket (BTM plakáttára). Egyes peremkerületek vizsgálata is indokolt lehet, valamint a Hadtörténeti Levéltár iratanyagai is.

 

15.00 – 15.20

Gellért Ádám: A terror dinamikája. Megtorlás Dunapatajon, 1919. június 18–28.  

 

            1919. június 18-28. között (fegyveres) ellenállás bontakozott ki a Duna-mellék több településén a Tanácsköztársasággal szemben. A leghevesebb összecsapásra és az egyik legtöbb áldozatot (48 személyt lelőttek, 15 főt felakasztottak) követelő megtorlásra Dunapatajon került sor. A Váry Albert által összeállított listán szereplő 590 áldozat (ebből 367 gyilkosság, 108 tűzharcban életét vesztett személy) közül minden harmadik fegyveres harcban elesett férfi erről a településről származott. E lista alapján a Tanácsköztársaság nagyjából minden tizedik halálos áldozata dunapataji.

         Az előadás Romsics Ignác 40 évvel ezelőtti alapkutatásait kiegészítve napról-napra mutatja be az összecsapást, azt követő megtorlást és a megtorlás utáni vizsgálat történetét. Ehhez a forrásbázist az 1919-1921 között lezajlott több tucat ügyészségi és bírósági eljárás iratai szolgáltatják.

              Az előadásban arra az átfogóbb kérdésre is keresem a választ, hogy miként illeszkedtek a dunapataji események a Szamuely Tibor által személyesen vezetett megtorlás láncolatába.

 

16.20 – 16.40

Bödők Gergely: „Butít, öl, nyomorba dönt”   – A Magyarországi Tanácsköztársaság alkoholtilalma

 

          A Magyarországi Tanácsköztársaság propagandájának egyik fontos elemét képezte a rövid korszak egészén kimutatható intenzív alkoholellenes propaganda. A teljes absztinenciára való törekvés központi fontosságát jól jelezte, hogy a Forradalmi Kormányzótanács II. számú rendelete minden szeszes ital gyártásának, árusításának és fogyasztásának teljes körű tilalmáról szólt.

        A proletárdiktatúra alatt alkoholellenes szervezeteket hoztak létre (Alkoholellenes Tanács, Szeszesitalok és Szesztermékek Hivatala), ilyen tematikájú brosúrák egész sorát adták ki és általában nagy hangsúlyt szántak a szervezett propagandának is. Ez utóbbiban döntően a megelőzésre és az elrettentésre helyezte a hangsúlyt, de fontos szerepet tulajdonítottak a felvilágosító munkának és az átnevelésnek is.

      Előadásomban a proletárdiktatúra alkoholellenes küzdelmét mutatnám be a legszigorúbb alkoholellenes intézkedésektől a rendeletek fokozatos „fellazításán” át a rendszer bukásáig – a legfontosabb levéltári dokumentumok, korabeli propagandaanyagok és sajtócikkek alapján.

 

Május 16.

 

14.20 – 14.40

Magyar Endre Lénárd: Egy volt rendőrtiszt, vörösőr   parancsnok elleni büntető- és kegyelmi eljárás

 

              Perjessy Sándor 1918 novemberében lett Szentendre város helyettes rendőrkapitánya. A Tanácsköztársaság idején a legtöbb kényszerintézkedés végrehajtása a jórészt volt rendőrökből álló vörösőrség feladata volt, amelynek Perjessy volt az egyik parancsnoka. Ezt követően a bukott rendszer helyi prominensei ellen indított monstre-per egyik fő vádlottja lett. Az ellene lefolytatott eljárás legfontosabb kérdése Perjessy vörösőr parancsnoki szerepének megítélése volt, különös tekintettel az 1919. június végén lezajlott ellenforradalom leverésére kiküldött terrorcsapattal való együttműködésére.

          A Pestvidéki Királyi Törvényszék 1921. május 3-án kimondott, jogerős büntetőítélet három év szabadságvesztésre ítélte, mellékbüntetésként 6 évre felfüggesztette politikai jogainak gyakorlását és elrendelte a volt rendőrtiszt hivatalvesztését. A Horthy-rendszer bukása után Perjessy özvegyének sikerült elérnie férje rehabilitálását, amelynek nyomán 1958-tól 1991-ig egy szentendrei utca Perjessy Sándor nevét viselte.

           Reményeim szerint e téma bemutatása a Tanácsköztársaság utáni büntető-, kegyelmi- és rehabilitációs eljárásokat illusztráló esettanulmány, valamint a történtek újraértelmezésére irányuló további kutatások kiindulópontja lehet.

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

Hírek
Please reload

Archívum
Please reload

Keresés