Bödők Gergely: Karácsonyok a Nagy Háború Magyarországán a hátországban és a fronton.

“A karácsonyi ünnepkör legnagyobb lelki terhet mégiscsak a frontra került harcoló bakák számára jelentett, akiket nemcsak az életveszély-közelség, de megszokott környezetüktől és szeretteiktől való tartós távollét is kínzó fájdalommal és honvággyal töltött el. Ezért is volt, hogy karácsony közeledtével a legfontosabb lapok nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy a lakosság figyelmét felkeltsék a frontokon „karácsonyozó” katonák számára készített csomagok és ajándékok készítésére. A lakosság segítségére építő felhívásokban és hirdetésekben különösen meleg ruhaneműt (sapka, sál, pulóver, kapca, kesztyű), tartós élelmiszert, könyvet és újságok gyűjtését és feladását kérték. Az őszinte segítés szándéka mellett minden ilyen gyűjtésen való részvétel hazafias tettnek és a háborús elkötelezettségről tett tanúbizonyságnak számított. „Elképzelhető-e bensőségesebb karácsony, mint az idei, a mikor olyan csodálatosan eggyé olvadtan állanak kicsinyek és nagyok a nemzet ezernyi karácsonyfája alatt? A mikor éppen azok mondanak le minden örömről, a kiknek legbensőségesebben jutott máskor: bájos fiatal leányok, mosolygószemű kicsiny gyermekek. Nincs ma egyéb cél, csak a katonák karácsonya legyen mennél szebb, mindent csak a katonáknak, mindent csak a katonákért. És kigyúlnak a diszes, hatalmas fenyőszálfák, illatosan, ragyogón a betegágyak mellé tüzött fenyőágak, fölzeng megannyi áhitatos karácsonyi ének, zenekarok és kórusok nemes harmóniájában szokatlan fénnyel ünnepelnek kórházak, ezredek, családok. Szeretettel összeállított csomagok százezreit viszik a lövészárkok felé...végig az egész megrezzent világon Krisztus bölcsőjénél keresnek pillanatnyi feledést vérbe fulladt milliók”


Bödők Gergely a Nagy Háborús karácsonyokról írt az Új Szóban.

Hírek