Az M5, Ez itt a kérdés című műsorában Bödők Gergely, Czopf Áron és Csunderlik Péter vitatkoztak a Tanácsköztársaság és a vörös terror megítéléséről.

Az 1940 májusában megjelent 3380/1940. M. E. számú rendelet a második zsidótörvényben megfogalmazott iparrevízió gyakorlati végrehajtásának kezdetét jelentette. A rendelet megszületését tevékenyen elősegítette az iparrevizíóban jelentős mértékben érintett Iparügyi, valamint a Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium, amelyek a Hídvégi Ervin által vezetett bizottság segítségével állapotfelmérést készítettek a kárpátaljai ipar és kereskedelem helyzetéről. Sikorszky István és Fülep Jenő György eközben a helyi közigazgatás megbízásából is felméréseket készített. A Sikorszky-Fülep-féle felmérés az 1939. augusztusi, míg a Hídvégi-felmérés az 1939. októberi állapotokat tükrözte. Míg az előbbi kö

A munkaszolgálat szó hallatán még ma is leginkább a hazai zsidóság második világháborús szenvedéstörténete jut eszünkbe. A munkaszolgálat intézményrendszere azonban sokkal komplexebb, mint ahogyan azt először gondolnánk, s ez az intézmény a magyar történelemben sem minden előzmény nélküli. Az 1919-es évtől találkozunk olyan jogszabályokkal, amelyek bár még a munkaszolgálat kifejezést nem használják, magukon hordozzák a későbbi munkaszolgálatos forma bizonyos tartalmi jegyeit. Tálas Kolos István tanulmányában az 1919-ben létrehozott munkásalakulatokat vizsgálja meg, amiből kiderül, hogy az összes munkaszolgálatos forma közül, az egyik legkevésbé ismert és feldolgozott az 1919 és 1921 közötti

Budapest Főváros Levéltára 2018. november 15-én a Levéltári Nap keretében Évfordulók sodrásában: 1918, 1938, 1948, 1958, 1968 címen tudományos konferenciát rendezett, amelyen a levéltár munkatársai mutatták be a felsorolt év- és sorsfordulókkal kapcsolatos kutatásaikat. Munkatársunk, Perczel Olivér, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosaként Az őszirózsás forradalom megélése a fővárosban címmel tartott előadást a Budapest Főváros Levéltára Levéltári Napja keretében megrendezésre került Évfordulók sodrásában: 1918, 1938, 1948, 1958, 1968 című tegnapi konferencián. Perczel Olivér, 2018. november 15. Az eseményről az ujkor-hu-n olvashatnak részletes beszámolót.

Az Osztrák-Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország összeomlása 1918-ban – konfliktusok és megoldási kísérletek című konferencián ad elő 2018. november 23-án Bödők Gergely "Hosszú árnyék: Forradalmi és ellenforradalmi erőszak Magyarországon 1918–1919" címmel a Karcagi Városháza Dísztermében (Kossuth tér 1.).

1941 nyarán a szovjet állambiztonsági szervek illetve a visszavonuló Vörös Hadsereg alakulatai több ezer politikai foglyot, túszt és katonát végeztek ki. A Baltikumban, az egykori kelet-lengyelországi területeken és Ukrajnában elkövetett gyilkosságok fellelt bizonyítékai a német propaganda egyik legfontosabb szovjetellenes elemévé váltak mind a hadseregen belül, mind a hátországi és megszállt lakosság körében. Az egyik lvivi börtön mészárlás áldozatai (1941. június vége) (forrás: wikimedia.org) Fóris Ákos előadásában azt mutatja be, hogy miképp jelentek meg ezek az események a korabeli magyar propagandában. Vizsgálata kiindulópontjául az szolgál, hogy a szovjetellenes közbeszéd és propaganda

Kárpátalja magyar községeiben 1948 őszén-telén jöttek létre az első mezőgazdasági kolhozok. Az előadás bemutatja a létrehozataluk körülményeit, a szociális, gazdasági, infrastrukturális és financiális hátterüket. Kosztyó Gyula a Kárpátaljai Területi Állami Levéltárban található korabeli jegyzőkönyvek alapján arra keresi a választ, hogy milyen súrlódásokat és feszültségek okoztak a lefoglalások, s rekonstruálja a lakossági ellenállás különböző formáit. Kosztyó előadására 2018. november 24-én a Málenkij robot - Fiatal kutatók kutatási eredményei című nemzetközi konferencián kerül sor, amit a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre szervez. Helyszín: Hotel Palatinus Pécs, Király

Kovács Kiss Gyöngy szerkesztésében megjelent kötet segítségével most nem írók és festők, hanem tizenegy vezető magyar történelmi személy legszemélyesebb magánéletébe nyerhetünk betekintést. Bödők Gergely kedvcsináló írása a Szerelmek a magyar történelemben című könyvről az ujszo-com-on jelent meg. Aligha vitatható, hogy az országos vezető magánéleti viszonyain belül is megnövekedett kíváncsiság irányul a szerelmi életük, párkapcsolatuk/párkapcsolataik legkülönfélébb aspektusaira. Az utóbbi évtizedben idehaza is több „szerelmeskönyv” született magyar hírességek érzelmi életéről, a megnövekedett olvasói érdeklődésnek köszönhetően több ismert személy legbelsőbb szerelmi életéről és liezonjainak

A Nagy Háború lezárása és a történelmi Magyarország végnapjai címmel 2018. november 13-án 14:00 órai kezdettel rendeznek kerekasztal-beszélgetést Bödők Gergely részvételével a Debreceni Egyetem, Főépület 316. alatti épületében.

Adam Gellert presented his paper "From Neighbors to Killers – The 1942 South Bácska Massacres A Case Study of Civilian and Military Perpetrators" at the Lessons and Legacies XV Conference at Washington University in St. Louis, Missouri. Hungarian soldiers in Novi Sad, 23 January 1942. The abstract of the paper The “anti-partisan cleansing operation” of January 1942 – with more than 3300 Serb and Jewish victims, including hundreds of women, elderly and children – was the single most devastating war crime committed by the Hungarian Army during the Second World War. The massacres in Csurog, Zsablya, Újvidék (Novi Sad) and other smaller localities were committed under the pretext of quelling an

2018. október 5-én délután 2 órakor nagy érdeklődés mellett vette kezdetét a Kossuth Klubban a Raoul Wallenberg Egyesület által megszervezett Horthy-vita. Domány András moderálása mellett három történész, Szita Szabolcs (Holokauszt Emlékközpont, igazgató), Szakály Sándor (Veritas Történetkutató Intézet, főigazgató), illetve Turbucz Dávid (MTA BTK TTI, posztdoktor kutató) beszélt a Horthy Miklóst, de még inkább a Horthy-rendszert érintő legfontosabb kérdésekről. A kerekasztalbeszélgetés végén felkért hozzászólókként Püski Levente, a Debreceni Egyetem professzora, valamint Pók Attila, az MTA BTK TTI tudományos tanácsadója fogalmazta meg észrevételeit az elhangzottakhoz. A vita résztvevői balró

Kiből lesz történész és mi a feladata? Mi mindenbe botolhat bele munkája során a kultúrdiplomata? Mit jelentett konzervatívnak lenni az egykori Oli bácsinak, és egyáltalán: mondott alak hogy született és hova tűnt? Öngyilkos lett-e Teleki Pál, és ha igen, miért? Hol készülnek a legendák és ki gyártja őket? Szimbólumunk-e Trianon, és mi derülhet még ki a közelgő centenáriumig a békekötésről és következményeiről? Erről beszélgetett Bödők Gergely Ablonczy Balázzsal a Kikőtő polgári szalonban (REV - A Magyar Kultúra Háza, Komárom) 2018. október 30-án.. Fotó: Tóth Attila PROfoto